Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 674 Rád: Hattyú, Szilaj, Szarvas, Csapó, Daru, 3ettyár, Bimbó, Gattyás, Pirók, Dallos, Sármány, Szennyes, Gombos, Bojtos, Hurko, Tündér, Zombo /ökrök/. Vanyarc; Sugár, Virág, Bojtos, Szavas /!/, Villás, Szőke, Körmös, /ökrök/. Betyár, Sármány, Lamos, Ruzsanya, Szajkó, Villás, Tsutora, Zsidó, Bellyeg /ökrök/. Pogány, Szarvas /lovak/./104/ Nógrádverőcén az ökrök lehettek: rudas ás első pár, a lovak gyeplős, kisefás, nyerges, rudas, magányos és fullajtár. A jobbágyok földmüvelésiiknek-állattenyásztésüknek hozamát vagy saját maguk fogyasztották el, vagy dézsmába adták, ami ezen felül megmaradt, azt eladták. Vegyük ezeket sorra, kezdjük a dézsmával, hozzávéve az egyéb szolgáltatásokat is. Leggazdagabb forrásunk ismét a fassiones. Kilencedet adnak általában búzából, rozsból, kétszeresből, árpából, zabból, gyakori, hogy a kendert ás lent kiveszi, azokból nem dézsmálnak. Borsosberényben pl. őszi és tavaszi gabonából, lencséből, bárányból és méhből adnak kilencedet; kender kilenced helyett zsákot adnak. Diósjenőn gabona, bor bárány, méh, lencse kilenced jár, mivel a gabonát maguk zsákjaiban és ponyváiban szállítják vermekbe, ahová parancsolják, azért kenderből nem adnak. Tereskén a kenderdezsma helyett szintén egy zsákot adnak telkenként. Kutason gabonából hetedet adnak,. Vanyarcon szintén. Osagárdon és Borsosberényben viszont kilencedet és tizedet adnak. A dázsma másik része a plébános részére adott párbér volt, ez általában családonként 1 köböl búza ás 50 dénár, bortermő vidéken bor is; ahol mester is van, felét kapja, özvegyek ha gazdálkodnak, felét adják, ha nem folytatnak gazdálkodást, akkor kendőt vagy zsákot adnak. Pásztorok, ha a plébános állatai nincsenek a gondjukra bizva, a többiekhez hasonlóan fizetnek. Ugyanúgy az iparosok /kovács, mészáros, molnár/ is, hacsak másképp nem egyeznek meg a plébánossal./105/ A földesúrnak pénz és különböző élelmiszerek is jártak, a pénz általában telkenként 1 ft. , de nem ritka, hogy közösen kötelezettek egy bizonyos összeg fizetésére. Ritka, mint pl. Szarvasgedén 1696-ban, hogy hittel vallják, sohasem fizettek. /106/ Scsegen gr.Forgách Mihálynak 30 ft.-t fizetnek censusba, oz helyett 4 f t.-t, ebben a vadászat nyomait láthat j uk;gr. Forgách Józsefnek telkenként 3 Ft, őzért 2 Ft. jár, egy pár "dézsma csirkét", 24 tojást, egy kis icce vajat, egy ludat, két tyúkot adnak. Vattay Jánosnának ugyanigy adóznak, Haller grófnak ellenben telkenként 4 Ft. 75 dénárt fizetnek adómegváltás fejében, más semmit nem adnak. Herencsényben Szerdahelyi grófnak csak pénzt fizetnek, Róth urnák egy borjut, 120 tojást, 24 csirkét, 12 ludat adnak, Rádaynak csak vajat, Fáynak csak csirkét, Szerémi grófnak császármadárért és őzért 1 ft. 20 pénzt