Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.
- 663 azonáltal nem nehéz. Érdekes a Herédre vonatkozó megjegyzés, ahol az első nyomás a föld keménysége miatt nehezen művelhető. Jó és könnyen művelhető falvak: Szarvasgede, Jobbágyi, Lőrinci, Rétság. Terényt ugy jelöli meg, mint hegyek közt fekvő falut, művelésének nehézsége változó. Tolmács és Nógrádverőce szántói is hegyek közt fekiisznek, részben könnyen, részben nehezen müvelhetők./27/ A rétekről sokkal kevesebb megjegyzést találunk, általános a panasz, hogy mivel hegyoldalban fekiisznek, a záporok lerontják. Szarvasgedén 1715-ben zsombékos, 1729-ben jó, de kevés szénát termő rétekről olvasunk. Kevés szénája van Bgyházasdengelégnek, Palotásnak, Alsósápnak; hitvány, nádas szénát adó rétje Kallónak, zsombékos Terénynek. Részben zsombékos, részben jó szénája van Szátoknak, de a záporok elrontják, nem elég számukra, azért a szomszédos praediumban vesznek szénát 20 ft.-ért; Magyarnándornak is kevés szénát ad a rétje, Kiskelecsényben bérelnek. Jó szénát találunk Csecsén, Nógrádverőcén, Diósjenőn, ahol esős évben különösen jól terem, Radon, ahol viszont esős időben nem terem, Erdőtarcsán, melynek jó és szép szénája száraz időben alig elég. A rétek csaknem mindenütt kétszer kaszáihatók, sarjura is. A földek, rétek minőségére határozottabb adatokat találunk az úrbéri tabellákban. Garáb, Diósjenő kivételével, melyek első osztályúak, majdnem minden falu másod osztályú /Keszeg harmad, Kalló negyed osztályú/. A tabellák mellett található fassiones-ek is sok panaszt tartalmaznak a záporokra, pl. Borsosberényben: "Szántóföldünk tűrhető, zápor néha megrontja". Becskén igy irnak: "Ha jó Tavasz s nyár jár egy része földjeinknek jó életet terem, ellenben nagyobb része határainknak partos lévén az Zápor gyakran kárt teszen benne." Diósjenőn a föld "tűrhető", a rétek "lehetősek". Horpácson a szántók jók, rétek kitűnő szénát adnak. A záporok elleni panasz még Mocsárynál is. előkerül, nagyobb időtávlatot vizsgálva ő már katasztrofális következményeit is látja: "A viz-mosások leginkább a hegyekről sebesen lefolyó árviz által okoztatnak a hegyek oldalain, és a szántóföldeken s réteken. Az árviz mély árkokat mosván, a hegyek alatt lévő hasznos földeket s réteket iszappal behordja, és haszonvehetetlenné teszi. Sok helyeken láthatni azt ezen Vármegyében, hogy a hol 20 vagy 30 észt. előtt a hegyek oldalain szántóföldek voltak, ott most az elsokasodott árkok miatt haszonvehetetlenné lett a föld /emiatt kevesebb a termés/ a föld tulajdonosa és mívelője kenyeretlen marad."/28/ Egyetlen szóval, a verticocus-sal utal erre a körülményre az 1715-ös összeirás Diós Jenőnél. A földek minőségére az ekébe befogott állatok számából is következtethetünk, az úrbéri tabellák majdnem mindenütt kiemelik, hogy 4 ökörrel kötelesek földesúrnak szántani, Bujákon pl. az igás robot 2 ökörfel, szántáskor azonban néggyel történik. Nehezebben művelhető helyeken ur dolgát 4-6, néhol 8 ökörrel végzik. A földek termékenységét trágyázással növelték, de csak kevés helyen emiitik forrásaink, mint pl. Legánden, Galgagután./29/ Rétságról és Keszegről ezt olvassuk: "szántóföldje