Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Baranya Megyei Levéltár. Munkaközösség: Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területi és helyi szervek típusai a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig: II. rész / 603–629. o.

- 610 45. Hegyközségek 1945 -1949 A hegyközségek létesítését már 1894-ben hasznosnak tartották, bár' még kötelezően nem írták elő. A hegyközségi társulást a kilencvenes években s a XX.sz. elején több földművelésügyi rendelet továbbfejlesztette, alapvető szabályozásra azonban csak az első világháború után, 1929-ben került sor.. /1929:XVII. t ,c./ Sz a törvény kötelezően irta elő hegyközség alakítását mindazon községekben, amelyeknek határában 150 kat.hold vagy ennél nagyobb összefüggően betelepített szőlőterület van. A hegyközségek tekintetében 1938:XXXI.t.c. ujabb szabályozással élt. A hegyközségi társulások újbóli szabályozására a felszabadulás után 19-47-ben került sor a 4. 600/1947.M. E. sz. rendelet kibocsátásával "a hegyközségekről valamint a szőlő- ás gyümölcsgazdálkodásról". Ez, az 1938:XXXI.t.c. egyes rendelkezéseit módosította. Kimondta, hogy mindazon községekben, amelyeknek határában legalább 100 kh. beültetett szőlő és gyümölcsös van, hegyközséget kell alakítani. Ha egy dűlőben fekvő szőlők és gyümölcsösök területének nagysága a 100 kh-t eléri, a tulajdonosok külön hegyközséget alakíthattak. Hasonlóképpen járhattak el azok a földmüvesszövetkezetek is, amelyeknek szőlő- és gyümölcsös területe elérte a 100 kh-t. A rendelet azonban megengedte hegyközség alakítását abban az esetben is, ha az egyéni tulajdonosok szőlő és gyümölcsterülete nem éri el a 100 kh-t. Kimondta, hogy a hegyközségi elnök és a hegybíró hivatalból tagja a közsági /városi/ termelési bizottságnak. A földmüvelésügyi miniszter indokolt esetben kötelezhette a hegyközséget olyan hegybíró alkalmazására, aki kertészeti szakiskolát végzett. A korábbi rendelkezéssel ellentétben e rendelet értelmében a hegyközség önkormányzatát csak a földmüvelésügyi miniszter függeszthette fel. Ilyen esetben véleményezőként egyrészt az illetékes hegyközségi tanács, másrészt /a földmüvesszövetkezet keretében megalakított hegyközség esetében/ a Pöldmüvesszövetkezetek Országos Központja lépett fel. /Hiv.r.6.§ 5./