Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának első évei / 584–602. o.

- 600 szerű megoldását tűzte ki céljául. Az alapgondolat tulajdonképpen már a felszabadulást követő első hónapoktól kezdve foglalkoztatta - Győrött is - a pártokat, valamint a közvéleményt, abból a felismerésből kiindulva, hogy a demokratikus átalakulás eredményeinek ás követelményeinek megfelelően, a nép érdekeihez igazodó, uj közigazgatási organizációt kell kialakítani. Az elméleti szakemberekből álló Jogi Reform Bizottság a fővárosban sűrűn tartott vita-ülésnapokat a szervezeti és jogszolgáltatási kérdések beható megtárgyalására, de a több hónapon keresztül tartó véleménycserék végül is leszögezték, hogy a részletekbe menő munkálatoknak mindaddig nincsen gyakorlati értelme, amig a kormány és a pártok határozott állásfoglalása a közigazgatási gépezet politikai struktúráját illetően ki nem alakult.1946 nyarán mindenesetre sehogy sem lehetett ezekre a. lépésekre számitani, mivel ekkor a legjelentősebb állami feladat a jó pénz megteremtésében, a stabilizáció végrehajtásában kulminált. Ennek megtörténte után azonban a reform sürgetése terén is megélénkült a tevékenység. A pártok közül a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt foglalkozott különösen sokat ezekkel a problémákkal, helyi szervei keretében is, a kormány pedig főleg a vármegyék feliratai alapján győződhetett meg arról, hogy a közigazgatás módosítására és korszerűsítésére irányuló kivánságok országszerte megnyilvánulnak. Győr-Moson vármegye törvényhatósági bizottsága 1946. augusztus 31-én tartott ülésében vette napirendjére ezt az ügyet,; amikor is kérelemmel fordult a miniszterelnökhöz, hogy a kormjiny gondoskodjék az elavult, hatvan-éves törvények helyébe megalkotandó és a demokratikus követelményeknek megfelelő, uj közigazgatási törvény életre hivásáról./39/ A Magyar Kommunista Párt szeptember 29-én összeült III. Kongresszusán a Központi Vezetőság beszámolójának határozatai között a következő megállapítások olvashatók: "Feltétlenül szükség van régi, elavult közigazgatásunk reformjára, mivel -rengeteg feudális maradvány van benne. Ez vonatkozik nemcsak megyebeosztásunk egy részére, hanem arra is, hogy helyi önkormányzataink még nincsenek ugy kifejlődve, ahogy ezt egy modern, demokratikus ország szervezete megköveteli, másrészt éppen a feudális maradványok akadályozzák az egészséges és demokratikus centralizációt. A közigazgatás reformjának ezután készülő tervezetébe tehát ezeket a szempontokat fel kell venni."/40/ Ugyancsak érdemleges munkát végzett e vonatkozásokban a Szakszervezeti Tanács, amely a Közigazgatási Ujjászervezési Központ felállításával elméleti sikon is megvitatás tárgyává tette az átszervezési problémákat és munkabizottságainak működtetése révén a város- és megyeigazgatás vidéki székhelyein is felkeltette az érdeklődést a reformügyek megoldásának szorgalmazása, sürgetése iránt.