Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Balogh István: A Szabolcs megyei nemzeti bizottságok iratai / 32–45. o.

- 36 A vita lényege persze az volt, hogy miféle szervezeteknek van joguk képviselethez a nemzeti bizottságban, ennek ellenére mégis az ügyrend került az előtérbe., Az egyik felszólaló, Kelemen László szerint "a nemzeti bizottság működését nem a bizottság összeállitásának formája, hanem az teszi nehézkessé, hogy nincs megfelelő, ügyrendi beosztás és áz egyes tagok a concrét előterjesztések és javaslatok helyett csupán kritikát gyakorolnak az egyes jelenségekkel kap esolatban. Javasolta, hogy az egyetemes érdeket •• érintő , vag olyan horderejű javaslatok* amelyek a tagok alaposabb átgondolását teszik szükségessé, a nemzeti bizottság ülését megelőző 3-4 nappal legyenek a bizottság elnökéhez beadva, hogy a javaslat a tagok számának megfelelően sokszorositva, a tagokhoz a gyűlést megelőzően kikerüljön*" Eltekint-' ve attól, hogy az<adott körülmények kosött ez a javaslat papir, Írógép, sokszorositóis: ós idő hiánya miatt nem lett volna végrehajtható, elfogadása már a kezdet kezdetén bürokratikus szervvé alakitotta volna át ezt a forradalmi testületet*. (Az ügyben egyébként másnapra pártközi értekezletet hivtak össze, de ennek határozata nemi ismeretes*) (3)' A megyei nemzeti bizottság jelentősége a közigazgatás újjászervezése után, - ez lényegében 1945 április elején megtörtént •-, szinte egyik napról a másikra lehanyatlott « Ebben nagy része volt annak is, hogy a nemzeti bizottság elnöke, dr.,Erős János főispán, korábban ügyvéé és a. Horthy korszak politikai taktikázásában járatos politikus, a közigazgatási poziciókat elsőrendű hatalmi kérdésként kezelte, ésa koalició helyi pártképviselői akarva-akaratlanul is: átvették ezt a felfogást. Ettől kezdve a konkrét ügyeket a megyei közgyűlés és a közigazgatási bizottság tárgyalta; a megyei nemzeti bizottság elvi kérdéssel még egyszer, az 1945*április 19*-i ülésen foglalkozott, mikor a megyebeli községek nemzeti bizottságainak megalakulásáról szóló jelentést tárgyalta* A községi nemzeti bizottságok megalakulásában a megyei nemzeti bizottságnak nem sok része volt ugyan, de a 14/1945 ME* rendelet tágkörü értelmezése szerint a járási és községi nemzeti bizottságok felett, felügyelő és fellebbviteli fórumnak tekintette magát*. Erre alapitva kérte be a községi nemzeti bizottságok megalakulásáról és összetételéről a jelentést. A felhivásra tizenkét községből érkezett be jelentés. Ezekből a megyei nemzeti bizottság megállapi^otta, "hogy kellő ismeretek hiányában a nemzeti bizottságok összeállitása szabálytalan és íendeletellenes. Éppen ezért közli a községek elöljáróságaival, hogyha nem-