Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Dancs Istvánné: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Kori Igazságügyi Levéltára / 333–341. o.
- 334 Az Igazságügyminisztérium fondja töredékes; a német megszállók által okozott háborús károkról és bűncselekmények' ről készült polgármesteri * községi stb. jelentéseket tartalmazza. Az anyagot, rendezetlen állapotban, még 1958-ban vette át az Országos Levéltár, Az elmúlt tiz év alatt az igazságügyi levéltáron belül az egyik legjobban kutatott iratanyag volt* Az iratokat megyénként rendeztük* Terjedelmes 5 raktári egység* 0,60 ifm. A nép fa ir óságokat az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 81/1945 ME sz. rendeletével hozta létre*,Az uj igazságszolgáltatási intézmények létrehozásával az volt a cél, hogy felelősségre vonják azokat a háborús és népellenes bűnösöket* akik a második világháború kirobbantásában közreműködtek, illetve, akik a magyarországi fasiszta rendszerben tevékenykedtek* Ezzel közvetlenül szolgálta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának megvalósítását, amely előírta, hogy az országban demokratikus rendszert kell létrehozni és a fasiszta mételyt minden vonatkozásban ki kell irtani. A népbiróságok jogköre egyaránt kiterjedt a polgári egyénekre és a fegyveres erő tagjaira - ideértve a rendőrséget és a csendőrséget is -, valamint a magyar állam területén letartóztatott vagy a magyar államnak megbüntetés végett kiadott külföldi egyénekre is* tekintet nélkül azok állampolgárságára. Magyarország ugyanis a Fegyverszüneti Szerződés 14« pontjában kötelezte magát arra, hogy "Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az Ítélkezésben e személyek felett". A népbirősági intézmény megszervezése tehát egyrészről nemzetközi kötelezettségen alapult, másrészt a hitlerista rémuralom által kiváltott nemzeti közfelháborodás kielégitését törvényes keretek között biztositotta. Az emiitett 81/1945. az. rendelet, majd később az ezt módositó 1440/1945 ME sz. rendelet részletesen meghatárrozta és felsorolta mindazokat a háborús- és népellenes bűncselekményeket, amelyek miatt eljárás inditható. Ismertette a kiszabható büntetéseket is. Az emiitett rendeletek után több kiegészítő, módositó rendelet jelent meg (5900/1945 ME, 6750/1945 ME, 2590/, 1945, 21*400/1945* stb,), amelyek egyrészt a népfairóság keretében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, valamint a közvád képviseletére vonatkozólag intézkedtek, másrészt a
