Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - KRÓNIKA - Endrényi Ferenc: Romhányi Emil (1906–1968) / 275–276. o.

- .276 Se&édlevéltárossá'történt átminősítését követően* 1958 'elején áthelyezés folytán néhány hónapot a Fővárosi Levéltárnál töltött, majd a Pest megyei Levéltárhoz került^ ahol a<levéltár Üllői uti és'Erkel utcai iratainak gondozá^ sával példamutató tevékenységet fej tett ki», Nagy hozzáértés^ se1, fáradthatatlan szorgalommal végette el ! több ezer folyó**- . méter irat rendezését * s a járási és községi iratok tárgyi rendezése során tett elvi megállapitásaival'nagy mértékben járult hozzá e rendezések elméleti szempontjainak kialaki*tásához.,Elkészitett segédletei a pedáns, gondos munka nyo-* mát viselik magukon. Tudását általános levéltári vonatkor zásban is érvényesítette, részben mint a Selejtezési 'Bi~ zottság, tagja, másrészt a Levéltári Szemlében 'megjelent

,: cikkei által* Munkája elismeréseképpen'1966-ban'a<"Szocialista kult uráért

M

'elnevezésű miniszteri kitüntetést kapta meg, . Levéltári működé se megbecsülés^, személyiségének gazdagsága szeretetet ébresztett. Vonzódott a természethez, s szabad idejében értő kézzel festegette annak varázsát'ked*venc vásznain. Szerette a derűt * a maga és mások fonáksága-' in mosolyogni tudó, fűszeres, de tövistelén humort, amit ra*= gyogóan^tudott rimes ruhába Öltöztetni* Fiatal éveiben aktiv sportoló volti de még néhány évvel ezelőtt is lelkesen állt ki a pályán a levéltári szinek érdekében* jTragikus hirtelenséggel törtónt elhunyta az egész magyar levéltárügy vesztesége. Szakismerete, szorgalma, lel** kiismeretessége mintaképül szolgált fiataloknak, idősebbekének egyaránt,.'Pálya társai, kollegái meghatott szivvel ve** szik tudomásul, hogy szeretett barátjuk ninc^ többé körüké b en *Ahogy munkás keze nyomát őrizni fogják a levéltári ! fondók, ugy,fogjuk emlékét is megőrizni. Endrényi Ferenc