Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Horváth Zoltán–Benda Kálmán: Látogatás a Soproni Állami Levéltárban: Horváth Zoltán igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 201–209. o.
* 107' Bz 1524**ben történt, 2 évvel a mphácöi csata előtt, 1526* szeptember elején, alig pár héttel Mohács után, ahogy ez a város • történetéből ismert §• Sopron ujabb tragikus esemény színhelyévé lett* •Hallhatnánk valamit a zsidók kiűzéséről?, A mohácsi csatavesztés hirére a gazdagabb soproniak* köztük zsidók is*,külföldre akartak menekülni, természetesen vagyonukkal együtt* A ^városi tanács Mária özvegy királynédhoz folyamodott* engedje meg*hogy azoknak a vagyonát, akik a várost most, a nehéz időkben el akarják hagyni, vissza-* tarthassák* A<királyné teljesítette a soproniak kérését* viszont a tanács a rendeletet a zsidó lakosság-ellen fordította, s függetlenül attól, hogy elmenekültek-e -vagy sem, minden zsidó vagyont elkobzott és a zsidókat kivétel nélkül elűzte * Négyszáz soproni zsidónak egy óra leforgása alatt kellett távoznia* otthagyva s zülővárosát,• -ingóV. és ingat*lan vagyonát. Csak a rajt uklóvő ruhát '"vihették magukkal* Vagyonuk jelentősebb része, körülbelül 4GQQ.forint tőke,: a soproni polgárok adóslevelében feküdt*./Egyébként, mint: tudjuk, a középkori üzleti világra az uzsorakamat volt jellemző* A .török veszélyt, a zűrzavart, a soproniak kedvező időpontnak tartották, hogy megszabaduljanak'tetemes adós^ ságaiktóla zsidók elűzése által*. Alig hagyták el Sopront,' házaikat felgyújtották és az úgynevezett zsidó -könyveké")] • •»• jogérvényes adóssági könyvek voltak ezek - és 'állataikat elragadták* Az adóslevelek ugyan 'elpusztultak, azonban a középkori 'soproni zsidóság magas kultúrájának számos emléke, ha töredékesen is, megmaradt* . t A -zsidók pergamenre irt lithurgikus könyveit ugyanis a praktikus -polgárok szétvagdalták," s-a városi könyvkötő ezekbe kötötte a tanácsi jegyz©könyveket* 19 ,kódex 49 lapja, valamint számos egyéb hitközségi irat került igy elő napjainkban*.Zsinagógájukat pedig 1957-58*-ban" tárták fel az Uj utca -llres számú házban* A. prágai mellett öz Európa legrégibb zsinagógája* De nézzük most már mindezek után, hogyan alakult a soproni polgárok politikai magatartása az évszázadok során?.•• Nem volt egyöntetű* A város tul közel feküdt Bécshez, és gazdasági érdekei kettős politikára kényszeritették. Bocskai hadainak ostrommal állt ellent, ugyanakkor' Bethlen;Gábort vendégül látta és'felszabadítóként üdvözölte* ,A kuruc háborúk során ismét a labancok oldalán táláljuk a várost*•Viszont a reform-korszak kezdetétől töretlenül a magyar érdekek mellett szállt-sikra*- Érthető, hiszen