Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Horváth Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás a Szombathelyi Állami Levéltárban: Horváth Ferenc igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 191–200. o.

- 19T ii* 'beszélgetés Legutóbbi beszélgetésünkkor az 1848-49-es szabadságharc végéig jutottunk-el. -Most folytatjuk sétánkat dr. Horváth Ferenc levéltári igazgató vezetésével és mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítás milyen változást hozott Vas megye parasztságának, illetve az uradalmi cselédeknek a sorsában* Az 1860-as években a birtokok elaprózódása, a hajdani jobbágytelkek felosztása, sok hajdani jobbágyot tett földönfutóvá. Sorsuk az évtizedek során nemhogy javult volna, de sokszor még 'romlott. Közülük sokaknak nemcsak* hogy megélhetésre nem tellett, hanem még arra is rászorultak, hogy gyermekeiket korán eladják munkára. 1889-ben Rill tanfelügyelő a Közigazgatási Bizottsághoz irt levelében arról számol be, hogy ellátogatott a szalónaki vásártérre* ahol a vevők - nagyrészt Ausztriából átjött nagygazdák -8-12 éves magyar gyermekeket vesznek munkára. Szószerint igy szól a jelentás;•"Egyik csoportnál egy alsó-ausztriai ember feltűnő hetykén viselkedett,-. oly bámulatosan kevés bért igért* hogy megsokallottam a viselkedését és azt a kérdést intéztem az osztrákhoz, hogy minek jön gyermekekért Magyarországra, miért nem bérel.fel osztrákországi gyermekeket? , Azt felelte: .Uram, nekem magamnak otthon három fiam van, de azokat nem'használhatom marhaőrzésre, mert nekik az iskolában június végéig egy percet sem szabad elmulasztaniuk. Szégyenpir futotta el az arcomat, -'folytatja jelentését Rill tanfelügyelő, - meggyőződve, hogy a szomszédban létező rendezett viszonyok oly'közel fekszenek és mégis elérhetetlenek."' Ez a jelentés egyszerre mutat rá a parasztság'nyomorára és a korabeli magyar iskolázás szomorú elmaradottságára. Hiába volt, Eötvös -József kultuszminiszternek minden törekvése, sem az egyházaknak, sem a megye földesurainak nem volt érdeke, hogy a parasztság tanuljon, művelődjék. Ugyanakkor voltak ennek a megyének kivételes egyéniségei, ezek közé tartozott Batthyány Ervin gróf. Ervin grófnak már -14 éves korában szociáldemokrata instruktora volt és ráadásul élete javarészét külföldön, főleg Angliában töltötte, ahol a londoni angiikában körökben forogva, magába szivta a szabadkőműves páholyok szabad szellemét. Sokat olvasta Tolsztojt és Krapotkint, és ezek rányomták bélyegüket gondolkodására. Jellemző erre,„hogy egyszer a mezőn járt és 'Elhangzott a Kossuth Rádióban 1967. március 2-án.