Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára / 9–18. o.

10 ­véltári anyag a MTA Könyvtárának Kézirattárában került megőr zésre és feldolgozásra (3)* Itt többek között az ülési jegy­zőkönyveknél megtalálhatók az - igazgatósági ülések jegyzőkönyvei* - nagygyülési és elegyes ülési jegyzőkönyvek, - kisgyülési jegyzőkönyvek, - összes-ülési jegyzőkönyvek, - osztályülési jegyzőkönyvek és végül - bizottsági ülések jegyzőkönyveinek iratanyaga. A jegyzőkönyveken kivül az MTA Könyvtárának Kézirat­tára őriz még különböző jellegű, a tudomány- és az irodalom­történet szempontjából is igen jelentős, értékes anyagokat. Például: -"akadémiai pályakérdésekre 11 -küldött 1831. és 1948^ évek kpzötti kéziratos müveket? titoknoki-főtitkári levele­zéseket; akadémikusok által irt birálatokat, stb. A.Kézirat­tárban őrzött, feldolgozott és kutatók által is használható iratanyag több mint 120-ezer iratot tartalmaz (4). A baráti országokban a tudományos akadémiáknak Ön­álló levéltára van. Ezek az akadémiai levéltárak szerveze­ti szempontból országonként bizonyos vonatkozásban - főleg a gyűjtőkörök, a levéltári anyagok fajtái tekintetében ­változók és eltérők ugyan, de abban megegyeznek, hogy or­száguk tudományos akadémiájának és az akadémiájuk felügyele­te alá tartozó kutató intézményeknek levéltári anyagát Ön­állóan gyűjtik és rendezik. Nálunk az Akadémiai Levéltár szervezésének kérdésé­ben kétféle megoldás közptt lehetett választani. Az egyik megoldási a levéltár teljesen önálló, uj akadémiai intéz­mény legyen; a másik: valamely központi akadémiai intézmény újonnan megszervezendő részlegeként kezdje meg munkáját. Mindkét szervezés mellett szóltak érvek. Végül is gyakor­lati (kevesebb létszámmal azonnal elkezdheti a munkát)'és takarékossági okok (az épülő uj Akadémiai Könyvtár, épüle­tében korszerű elhelyezési lehetőség) miatt, - s mivel az iratvédelemről kiadott akadémiai elnöki utasitás az •Akadé*­miai Könyvtár vezetőjót tette felelőssé a rendelet akadé­miai végrehajtásáért, - ugy határozott az Akadémia Elnök­sége, hogy az uj levéltár az Akadémiai Könyvtár Önálló részlegeként alakuljon meg. Ezzel<a döntéssel, majd az al­kalmazottak kinevezésével megkezdődhetett egyrészt a le­véltár szervezése, másrészt az Akadémiai Könyvtáron belül kialakult egy komplex kutatási bázis: Kézirattár £a tudós­hagyatékokkal), a Levéltár (az Akadémiának és intézményei­nek működéséből származó levéltári anyaggal), és - nem u­tolsósorban - a Könyvtár gazdag könyv-, folyóirat-, mikro­film- és egyéb dokumentum állományával. Ezek után hozta meg

Next

/
Thumbnails
Contents