Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Schneider Miklós: A Nógrád Megyei Levéltár sorsának alakulása és jelenlegi helyzete / 3–8. o.

teljes feudális- és az abszolutizmus kori anyag jelentős-része* valamint

1

a két város levéltára és néhány kisebb főni, melyeket a kutatók igényeltek. Jellemző az érdeklődésre* hogy bár az anyag nagyrésze még, Budapesten van* 1968» áp^ rilisában a kutatók száma már 18., Ügyfelekkel még nem tudtunk foglalkozni, mivel az általuk leginkább keresett fondok (igy pl. az ipartestületek iratai) még nem kerültek Salgótarjánba. A .Levéltár dolgozóinak munkája elsősorban az átköltöztetett iratanyag szakszerű, elhelyezésére és azezzel kapcsolatos teendőkre terjed ki. (Közben elvégezték a különböző helyekről ajándékképpen kapott, valamint antikváriumban' vásárolt többszáz kptetee könyvtár leltározását és katalogizálását is.) -Az adminisztrátor ezenkívül természetesen ellátja a legszükségesebb adminisztratív teendőket, az iktatást, gépelést, az elszámolási iv vezetését, valamint az anyakönyvi munkákat is. 'Mivel a dolgozók a levéltári feladatokban és az anyagban is teljesen tájékozatlanok, az igazgatóra hárul a dolgozók bevezetése, valamint a kutatók és érdeklődők tájékoztatásának feladata-is* A tájékoztatást szolgálta eddig egy előadás, melyet a megyebeli honismereti aktiváknak tartott a levéltárról és a helytörténet forrásairól, valamint az a cikke, mely ugyanerről a témáról a helyi negyedéves szemlében (Palócföld) fog rövidesen megjelenni. Üzenkivül intenziven bekapcsolódott a megyei monográfia anyaggyüjtő munkájába- és fontos szerepet kapott Salgótarján várossá alakulásának 50. évfordulójára tervezett városmonográfia elkészítésében is. Ennyi az, amit az uj intézmény szervezésével kapcsolatos egyéb teendői mellett (vállalatokkal* KTSz-ekkel való tárgyalások* az iratszállitás lebonyolítása, stb,)-még el tud és bir végezni • A levéltári anyag hiányosságai ellenére is igen értékes gyűjtemény. Az iratanyag az 1597. évi közgyűlési jegyzőkönyvvel kezdődik* (A jegyzőkönyvek sorozata nem teljes, igy pl. 1602-1652 hiányzik.) Rendkivül gazdag a dicalis és egyéb•összeírások gyűjteménye, mely a jelentősen fellendült falutörténeti kutatások számottevő forrásanyaga. Jelentős a megyefőnöki fond, valamint az abszolutizmuskori birósági és járási fondok. Sajnos* a korábban emiitett okokból a főispáni iratanyag 1872-1944 közti része mindöszsze 0,29 fm, az alispáni fónból pedig 35

9

06 fm maradt fenn, ez utóbbi is nagyrészt az 1940-1944 közti évekből. Emlitést érdemel még, hogy alig került •beszállításra a tanácsi korszak jelentős mennyiségű iratanyaga, valamint jónéhány biróság és egyéb szerv iratai, igy becslés szerint a jelenleg levéltárban őrzött anyag könnyen a kétszeresére volna emelhető.. Ez a tény egyúttal megszabja a közvetlen jövő leg-