Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Bálint Ferenc: Egy viharsarki járás mezőgazdaságának helyzete a felszabadulástól 1945 nyaráig / 93–123. o.
- 113 Az elhagyott uradalmi földeket minden községben kishaszonbérlet formájában igyekeztek hasznosítani és elsősorban a volt • uradalmi cselédnek és a közeli községek igénylői részére adták ki. A kiosztásnál figyelembe vették a családtagok számát is és általában 2-től 10 holdig terjedő területeket osztottak ki a rendelkezésre álló földmennyiségtől függően. A haszonbért az elért termés 10-15 %-ában állapították meg, A bérlők kalászos (tavaszi árpa) és tengeri vetésre használták a föld legnagyobb részét, de a helyi termelési bizottságok határozata alapján bizonyos százalékban ipari növényt és olajosmagvakat is termelniük kellett. A Geist-féle uradalom "Gáspártelki"'gazdaságában a volt cselédségből földművelő szövetk ezet alakult 43 taggal és 437 kat* holdat vállalt megmunkálásra azzal, hogy a termés 10.%-át fizeti majd haszonbér címén. (49)' A járás többi községei is beszámolnak a tavaszi előkészületekről és a munka elé tornyosuló nehézségekről, melyek három tekintetben csaknem mindenütt megmutatkoznak* rEzek; 1*) az igaerőhiány, amelyet a fogatos robotkötelezettség súlyosbít, 2,) a mezőgazdasági gépek.üzemanyaghiánya, és 3.) -a vetőmaghiány. A járási közigazgatási főnök a tavaszi munkákra vonatkozó március 14^én. kelt jelentésében (50) már,közli, hogy egyes községekben szórványosan megindult a szántás, és az árpa vetése..A lófogatok jórésze azonban a Vörös Hadsereg részére búza szállítást végez* a traktorokhoz és gőzekékhez az-egész járás területén hiányzik az üzemanyag s igy azok, —, Csorvás kivételével, ahol szalmával fűtik a kazánokat, - állanak. A községekben mindenütt veteményföldeket osztottak az elhagyott birtokokból, a család nagysága szerint 100 négyszögöltől 800 n-öl területtel, a gazdátlan birtokok többi 'részét'kishaszonbérbe adás utján igyekeznek hasznosítani. A járási közigazgatási főnök március 28-i keltű mezőgazdasági jelentése már a tavaszi szántás-vetés teljes megindulásáról számol be* A vetőmaghiányt a legtöbb községben a termelési bizottságok Öntevékenyen gabonacserével igyekeznek megoldani, de a traktorok hajtőanyag hiányában még mindig tétlenül állnak a járásban* Tavaszi búza vetéséről egyetlen község sem ad hirt, mert nincsen vetőmag, pótlására fagyasztott őszi búzával kísérleteznek ^Tótkomlós), de főleg árpa és zab vetésével igyekeznek pótolni a kenyérgabonát. A mezőgazdasági munkásság hangulatával kapcsolatban jelenti, hogy,"a földigénylés a végleges juttatáshoz befejeződött, ami a munkamorált kedvezően fogja befolyásolni* (51) -