Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Bálint Ferenc: Egy viharsarki járás mezőgazdaságának helyzete a felszabadulástól 1945 nyaráig / 93–123. o.

- 102 .Meg kell állapitanunk, hogy nagy nehézségekkel, de sikerrel jártak az erre irányuló erőfeszítések. Igazolásul idézzük a járás elmenekült főszolgabirája teendőit átvett és< "járási közigazgatási főnök" 'Cimmel működő szolgabiró 1944. ~dec..6-i jelentését: "A közigazgatás munkája folyik. A g'árás területén megalakult .Pártközi Demokratikus Blokk képviselői, mint tanácsadó szervek'a legnagyobb mértékben igyekeznek a hatóságok segitségére lenni.• » A községekben áZ'MKPí SZDP és PKP szervezetei együttműködnek...

: (23) . Az általános helyzet javulását nagy lépésekkel vitte előre a nemzeti .bizottságok 1945 elején történt megalakulása, az • ország központi kormányszerveinek működés-' be lépése, politikai és igazgatási vonalon megnyilvánuló irányitó -és ellenőrző tevékenysége, a községi képviselőtestületeknek, uj alapokon történő átszervezése, a földosztás megkezdése és a közigazgatás viszonylag gyors megszilárdulása. Az ezek következtében kialakult .kedvező po- »• litikai légkör nagyban hozzájárult a mezőgazdaság 1944 őszén felmerült és még 1945 tavaszán is fennálló súlyos problémáinak megoldásához. »A járás mezőgazdaságána

k háborús k

árait a termelőer

ők helyzete* az őszi betakarítás é

s gabonavetés 1944 ő

szén A háború* amely mindig a termelőerők nagyarányú pusztulásával jár> az orosházi járás mezőgazdaságát is súlyosan érintette. A háborús cselekmények következtében a gazdasági épületekben nem voltak ugyan gelentős károk, a gazdátlanná vált uradalmi majorok'azonban a saját hajolok után vágyódó volt uradalmi cselédek és a falusi nincs~ telének épitőanyag beszerző helyévé lettek és nagyrészük tönkrement. Orosháza község főjegyzője 1944* november lO^i je^ lentésében ezt irjai "Az általános gazdasági helyzet igen szomorú, mondhatni kétségbeejtő... A kukorica egyrésze betakaritatlan, a földben van sok burgonya, répa* Az emberek nem akarják felszedni, mert félnek, hogy akkor elviszik, de igavonó állatuk sem maradt, amellyel behordhatnák a földről. Mégis azért kapálgatják, egy-egy. rossz ló után kötött ekével, vagy fogassal hasogatják a föld felszínét és szórogatják el a buzátw.." (24) Hasonló képet ad a járás helyzetéről a járási közigazgatási főnök 1944 december 6-i jelentése:,"A mezőgaz-