Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Bálint Ferenc: Egy viharsarki járás mezőgazdaságának helyzete a felszabadulástól 1945 nyaráig / 93–123. o.

m 96 A szántóterületnek több mint a felét gabonanemüekj főleg búza termesztésével hasznosították. A járás területén kiváló minőségű, nagy sikértartalmú búza termett,amelynek jó* részét két nagy malom az orosházi Tóth és Pipis malmok őrölték fel. Az 1933-34 évi megyei buzakiállitásokon a dijazott termelők 25 %-a orosházi járásbeli termelő volt. (7) Az orosházi járás állattenyésztése a legfejlettebb volt a megyében, amit a következő összehasonlító.kimutatás bizonyit (8) Járás Szarvasmarha te Sertés Baromfi Orosházi Szarvasi Békési Gyulai 11237 • 8414 8348 5572 10170 .68103 8149 31956 8173 45256 2852 26860 249548 178887 174477 87701 A legfontosab

b állatfajok községenként! adatai•1935-ben Szarva s

marha Jjó. Békéssámson 1291 Csoryás 1270 Gádoros 208 Gerendás 627 Nagyszénás 1196 Orosháza 2606 Pusztaföldvár 1164 Szentetornya 1654 Tótkomlós 1221 Sertés Juh Baromfi Összesen: .11237 936 .6917 ' 844 19715 1164 8703 , 318 18037 265 2432 *-» 10011 676 3129 29 10314 1046 8614 4132 29254 2352 16267 675 59772 1008 5853 55 34645 1480 9793 . 383 32193 1243 6395 114 35607 10170 68103 '6550 249548 A szarvasmarhatenyésztés különösen a középparaszti birtokokon volt igen fejlett, de jövedelmezőség szempontjából felülmulta ezt a baromfitenyésztés, amely a kisparasztság egyik legjelentősebb bevételi forrása volt, A nagyszer nási és csorvási uradalmaknak nagy törzskönyvezett baromfitelepei voltak, de több középparaszti tulajdonban lévő, államilag ellenőrzött baromfitenyésztő telep is működött a járásban. Orosházán két nagy telep dolgozta fel a tanyavilág és a környék nevelte baromfiakat és 1936-ban 244 vagon vágott baromfit szállitott el, ami az országos átlagnak 25.%-a. (10) Az orosházi fejlett és virágzó tanyásgazdálkpdás természetesen csak a tulajdonos rétegben teremtett egy vi^