Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Bálint Ferenc: Egy viharsarki járás mezőgazdaságának helyzete a felszabadulástól 1945 nyaráig / 93–123. o.
94 *» daságot, a termelést, az ország lakosságának ellátását éveken át rendkiyül kedvezőtlenül érintettek, (1) Az^alábbiakban egy kisebb terület, Békés megye oros• h ázi járásának mezőgazdasági:helyzetét kiséréljük meg felvág zolni a felszabadulás időpontjában és az azt követő.6-8 hónapban, egykorú,iratok és statisztikai adatok alapján. . Választásunk azért esett az prosházi járásra, mert ez a terület Békés __megye legfejlettebb agrárvidékének 'mondható., Az ország ugy ismeri, mint a legkiválóbb minőségű alföldi búza földjét, a fejlett belterjes állattenyésztés (sertés, baromfi, szarvasmarha) vidékét. A kitűnő talajadottságokkal rendelkező járás a felszabadulás időpontjában 9 községből állt. (Békéssámson.; Csorvás, Gádoros, Gerendás,Nagyszénás, Orosháza, ' Pusztaföldvár , Szentetornya, Tótkomlós.) A járás székhelye Orosháza, akkor még község. (1946-óta város), nemcsak a járás, hanem annál egy jóval tágabb környék gazdasági*- és közlekedési centruma. A terület alapvetően agrár jellegű 'arculatát egyedül az Orosházán a lakosságnak közel 50< %-át^kitevő ipari**, kereskedelmi-, értelmiségi- s egyéb nem mezőgazdasági foglalkozású népesség bontotta meg* A^községekben a nem őstermelő foglalkozású népesség aránya Tótkomlós kivételével nem haladta meg a 8-10 %~ot. Az^orosházi járást két többé-k evésbé világosan elkülöníthető' övez étre lehetett osztani a felszabadulás előtt, a birtokmegoszlás és az .ehhez kapcsolódó gazdasági-' társa*dalmi kép, a paraszti rétegeződés helyzete szerints .Békés-* sámson, Csorvás, Nagyszénás és. Szentetornya és részben Pusz~ taföldvár inkább a nagybirtok és a 200~1000kh. közötti' középbirtok területe volt, mig Gádoros, Gerendás,, Orosháza és Tótkomlós határának túlnyomó része (80 %-on felül) paraszti tulajdonban volt«,Ez utóbbi községekben a nagybirtok és középbirtok nem játszott jelentősebb szerepet, ezelcben a községekben, igy már az 'l8JQ T e'a évek végétől kezdve számottevően kimutathatók az amerikai-utas agrárfejlődés egyes elemei is, - Különösen Orosházára és, Tótkomlósra nézve mondható el mindez. Féja Géza immár klaszszikusnak számitó szociográfiája, az 1937-ben megjelent "Viharsarok" éppen Orosháza példáján mutatta be az életképes, korszerűen termelő parasztbirtok jellemző vonásait*(2) A • túlnyomórészt parasztkózen lévő határral rendelkező köz^ ségek társadalmi szempontból is fontos • sajátosságokat mutattak, nyilvánvalóan a gazdasági fejlődés és a földbirtoklás már emiitett állapota miatt. Ezekben a községekben gém az agrárproletariátu s és a nagybirtokellentéte volt a döntő, ennél nemegyszer élesebben jelentkezett a parasztsagon belüli rétege k s zembenállása, a gazdagparasztság es nincstelen földmunkassag~ellentete. A.földtelen agrárproletariátus
