Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

89 ' Az 'irattározás során korán kialakult a bizalmas és fonto-' sabb ügyek számára szolgáló külön elnöki iktatás ^és ügykezelés. /2Ö>2/ < Az iratok közti könnyebb eligazodást-szolgálta a sz-ázadf orduló (

utáni években bevezetett-"idegen számsor konyV'" , melynek azonban nincs levéltári értéke.• /-203/ 1917^ben külön szabályzat gondoskodott az ujságkivágatokat tartalmazó' Közgazdasági' Archívum létesitéséről./2Ü4/" Az ikta-tói,.- kiadói és irattári munkák legfőbb "irányitója ekkor " már az irodaigazgató volt.- /<2Qö/ .Az adminisztrációs tennivalók közt voltak, olyanok, melyek állandóan visszatérve sok munkát adtak a kamarai tisztviselőknek.' Ilyenek voltak;- bizonyítványok kiadása a külföldre

1 vitt áruk magyar származásáról, az árak helyességéről, a cégek szállítóképességéről, a kereskedelmi szokásokról,' Sokszor előfordult még az ország cimere használatának.engedélyezését kérő beadványok véleményezése, az országos vásárok megtartásáról szóló nyilatkozat adás, a vám- és helypénz tarifák megállapítása» a marhahús mérés engedélyezése, a házalások megtiltása, az ipartestületek alapszabályainak véleményezése. j

« /-206/. Megemlíthető, hogy 1889-ben 4.569 ügydarabot' íntézt ek el,/207/ 18:90-ben 16*402 ügydarabot, . /2Q8/ 1902-ben 27.;6-2Ö iktatószáma volt a-''közös iktatónak.. /'2 09/ ..Ujabb, periodikusan visszatérő tennivalók voltak: véleményadás a kerületi pénzügyigazgatóságok által beküldött üzleti könyvek-bélyegkötelezettsége tárgyában /210/ és a szesznek ipari célokat szolgáló adómentes felhasználásáról., /211/. Igazolványokat adtak ki a kereskedelmi utazók által használt mintaboröndök ügyében. i /212/ 1901. január 1-től ,á kamara, ipari törzskönyvi nyilvántartást vezetett.; Ugyanilyet fektettek fel a házaló kereske; dőkről is., /213/' ' E feladatok jórészét az első világháború után az e^yes osztályokra decentralizálták, a kamara-központi iktatójanak jminká. ja és az általános iratok száma ennek ellenire meghatványozódott.. Az; 1940-es években beiktatott iratok száma elérte, sőt túlhaladta' a i

40.'000-e.t. '• Az ^iktatás és irattározás mellett a kamarai ügykezelési elő,Írások szabályozták az elintézés és kiadmányozás módját is. « AZ"18'68# évi' VI. te. 23. §-a. e téren'..szabad-kezet biztosított; .-'azi e^gyes kamaráknak.- A< Budapesti Kereskedelmi é"s

; Iparkamará.-. nál kezdetben'az volt a gyakorlat,, hogy az iratokat a- főtit* kár osztotta- szét az egyes előadók kÖ-zöt,t«i Az előzetes tanács— ..»kozást nem igénylő ügyeket elnökségi c

utra terelték,* Az-elintézés" ilyen esetekben s^zaktanácsk'ozás-nélkül készült, az ira> <tot azután az elnök ,és a főtitkár-?irta. alá,> Iey került az irat kiacTmányo&ásra.> Az 1868. évi yi*'ln

?

c. 15'.§'~a. ezer int egyébként az elnök jogosult a: beérkez'ő' ira

v

tök átvételére., Intézkedési:'-jogkörét .tovább bővítette az 1883. évi 31;#227 .K.M."- leirat,, mely^a stirgos ügyedet is az elnök hatáskörébe utalta.' •A fontos kérdésekben való döntéseket- szaktanácskozások előz-