Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - AZ IRATTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Rebrus József: A Művelődésügyi Minisztérium ügyiratkezelése / 880–882. o.

- 880 A rendezés lényege, hogy az iratanyag osztályozása során négy fő csoportot alakítottunk ki; az első cso

portba kerültek a történeti értékű iratok, rendszámaik és az évhatárok rendjében. Erre a formára azért nyilott lehetőség, mert egy-egy község iratanyagának általában csak a tizedrésze minősül történeti értékűnek. - . A második csoportba kerültek a jogbiztositó jellegű iratok, amelyek anyagát évhatároktól függetlenül a természetes, valamint a jogi személyek neveinek betűrendjébe soroltuk. Ez a rész a teljes anyagnak cca 10-15 %-a. A harmadik csoportba soroltuk a körrendeleteket, rendszámaik és az évhatárok rendjében. Ezt az anyagot járásonként csak egy községnél hagytuk meg, ott, ahol a körrendeleti anyagot legteljesebbnek találtuk. A járás minden többi községének körrendeleti és körleyél anyagát kiselejteztük. ... .. Végül a negyedik csoportba került a selejtnek minősített iratanyag, amelynek terjedelme községenként változó, általában a teljes anyag 35-50 %-ra tehető. Ismertetésem végére értem, a hibák és szabálytalanságok felsorolásában teljességre - azoknak igen sok változata miatt - nem törekedhettem, de erre egy rövid ismertetés keretében nem is látok lehetőséget. Célom inkább az volt, hogy a leggyakrabban előforduló hibákba a figyelmet felhívjam és azok megismertetésével segítsem felismerni a Közigazgatási Számrendszerben jelentkező buktatók felismerését . Rebrus József: A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÜGYIRATKEZELÉSE Minisztériumunkban 19^-5-től az iratok kezelése, iktatása és irattározása különböző iktatási rendszerek szerint történt. 145-ben központi iktatás-^volt, majd később, 19^-8. január 1-től az osztályok mellett működő kezelőirodákban iktattak növekvő sorszámos rendszer-