Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.
- 82 félévszázados múltra tekinthetett visszaír 1876-ban már voltak áruvédjegy 'bejegyzések", ' /175/. 1886-ban pedig 1*031 védjegyet és 3° 465 mustrát jegyeztek be 0 ' /17<6/ A tisztességtelen versenyről szóló törvénycikk meghozatala után a' Jury-bizottság mellé felállították a Választott'' Bíróságot is. * /177/ 'Innen kezdve az iparjogvédelem, a szabadalom, továbbá az ipari minta-oltalom, a védjegyek be-" jegyzése, a jury és választott birósági ügyek igen megter=* helték a kamarai adminisztrációt és végső fokon^a jogügyi, illetőleg a verseny és védjegy osztály kialakulását eredményezték*' /i?8/ A külkereskedelmi osztályból sarjadt ki - mint már emiitettük - az exportiroda, illetőleg az exportosztály, /179/ .A kamarai szervezet fontos részét képezte a könyvtár és az archivum. 1902-ben a könyvtár állománya 17*145 kötet.- A könyvtáros^ Szabó Ervin volt, /180/ 1903-ban a könyvtárat a nyilvánosság számára is megnyitották.' Innen kezdve eredményesen szolgálta a tudományos és gyakorlati közgazdasági kutatásokat.,• /181/ A könyvtárral együtt, közösen 1923ban történt először emli-tés az archívumról^ Ekkor a könyvtár és archivum alkalmazottainak °~áma 3 fő. Az archivum azonban nem a kamara levéltárát, hanem az ujságkivágatokból készült dokumentációs gyűjtemény anyagot foglalta magába*' Marton Klementin volt az első név szerint ismert archivárius, akit később Dr' d Klrcz: Andorné, szül. dr.Takács Mária követett e beosztásban. /182/ A kamarai szervezet további terebélyesedésére a gazdasági válság idején, majd a második világháború előtti években került sor* A meglevő osztályok differenciálódtak, az uj , felada-tok pedig uj osztályokat alakitottak ki Q 1936-ban a kézmű- és kisipari osztályon belül kialakult a mestervizsga csoport, majd a területi gyarapodások után a Kárpátaljai telepítési akció részlege.• A gyáripari és szociálpolitikai - osztályon az anyaggazdálkodási' részleg különült el legelőször." A belkereskedelmi osztályon a* kisipari hitelek és az' önállósitási ügyek alakítottak ki különálló egységeket,- /183/ A fasizmus* előretörése, & zsidótörvények végrehajtása a kamaránál is a régi, kipróbált személyzet elbocsátását hozta magával. 1931-ben 77 fő volt az alkalmazottak száma.- Ebből 1941. szeptember l-ig kilépett 25 fő. Ugyanezen idő alatt viszont felvettek 77 uj alkalmazottat. Végső fokon 1941-ben összesen 129 fő dolgozott a kamara-, ná_U> /184/ • A háborús években a kamarai szervezet felépítése az alábbiak szerint alakult:
