Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 825 Az első fejezet Kresznerics Ferenc nyelvtudós, az első magyar gyökérrendű szótár Írójának gyermekkorát és életkörülményeit rajzolja meg, majd a pozsonyi generális szemináriumnak későbbi pályájára gyakorolt hatásával, s pozsonyi tartózkodásának kiemelkedő termékével, Magyar Nyelvkönyvével foglalkozik, amelyben a magyar ragozás szabályait adja. A második fejezet szombathelyi tanárkodásának első korszakát tárgyalja /179 3'-1804/, amelyben a felvilágosodott tanárok és Szily püspök viaskodását irja le, s ebben a harcban a pap Kresznerics a felvilágosodott tanárok oldalára áll. Részben talán ez az oka, bécsi, Somogyi János államtanácsos József nevű fia melletti nevelősködésének /1804—től 1806-ig/, Itt gyűjti nyelvészeti könyvtárát, megismerkedik a szótáriró Márton Józseffel, s itt szerzi meg azokat az alapismereteket^ amelyek későbbi szótárának megirásához szükségesek. A tanulmány negyedik része az 1806-12 közötti éveket foglalja össze, amikor újra a szombathelyi liceumban tanit, s rövid elemzést ad szótárának előmunkálatáról, magyar közmondásgyüjteményéről. A befejező rész az Alsóságra helyezett Kresznerics szótárirói tevékenységét mutatja be, majd elemzést ad az.első magyar gyökérrendü szótárról, amelyet az Akadémia a tudós halála évében adott ki. -oOoKanyarJózsef: A balatoni fürdőkultúra történeti fejlődése /Somogyi Szemle, 1966. és 1967. sz./ A tanulmány a fürdőkultúra fejlődését három szakaszra osztotta: 1./ a fürdőkultúra feudalizmus-kori, 2./ kapitalizmus-kori és 3./ szocialista-kori időszakára. Az emiitett nagy történeti korszakokat a tanulmány további két-két periódusra tagolta, miután a balatoni fürdőkultúra arculata jelentő-