Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.
«' 80 ~ kérdéseket, melyeknek ismerete a kamarai IntézntÉny általános fejlődésének megértéséhez elengedhetetlenül igzükségeg voltp' Most részletekbe menően külön is ki kell rájuk tejvníinko' A kamarai intézmény élén - mint mondottuk - az elnök állott; Mellette volt-a kereskedelmi és ^ipari ^alelnök,' Rendes körülmények közt"mindhárman választás utján nyerték el" hivatalukat, de-megerősítésüket csak a kereskedelemügyi minisztertől eszközölhették ki.' /166/ 'A kamara legfelsőbb szerve a teljes-ülés, melyan reszt vehetett minden rendes és póttago* Ezeknek a száma a, Budapesti'Kereskedelmi és" Iparkamaránál -amint láttuk - kezdetben 30, illetőleg 15' volt o 1 Közülük kétharmadot a 1 kereskedők, egyharmadot az iparosok adtak.' Az 18:68. évi'VT.te. után az iparosok arányszám ma egyenlő lett a kereskedőkével,' A kamarai tagok száma megszaporodott, külön választották a bel- és kültagokat••' A kültagok a vidéken lakó kereskedők és iparosok voltak*' Az ' u-j törvény lehetővé tette-a levelező tagságot is.' A tagok mandátumát most már 3-tói 5 évre hosszabbították meg. Kamarai teljes ülést 1876-1878 körül havonta tartottak. /167/ : Rendkivüli ülést hivtak össze minden olyan alkalommal•• amikor sürgős intézkedésre volt szüksége' A teljes ülések jegyzőkönyvei az 1870-es évek óta vannak meg. 1934 óta a közgyűlésekre, melyeket negyedévenként tartottak* a-rendes- és levelezőtagok jöttek össze. Meghivták még c kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi minisztert is, továbbá a kerületi iparfelügyelőket. A kereskedelmi és iparososztálynak külön ülései is voltak, melyekről ugyancsak az 1870-es évek eleje óta maradtak fenn j egyzőkönyveke'* A múlt század utolsó két évtizedében tovább bővült' a kamarai-szervezet-.!-Ekkor már működtek a különböző állandó szakbizottságok.- Ilyenek voltak: az állami kedvezmények tárgyában kiküldött bizottság a fegyelmi bizottság, az osztöndij bizottság, a kijelölő bizottság, a vámtarifa ügyekben kiküldött bizottság, és az iparügyi bizottság. A kereskedelmi ás iparos osztály közös bizottságot is letetsitett, illetőleg közös osztáiyi vagy közös szakosztályi ülésekre jött össze. Meghatározott egyedi ügyek elintézésére és szakértekezletek tartására is jöttek létre szakbizottságok* Az-* elnökség a múlt század 'utolsó két évtizede óta saját külön iktatást, is bevezetett*. /168/
