Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 823 foglalkoztatott. Szocialista munkaverseny indult, mely hozzájárult az első ötéves terv megvalósításához. Az ötéves terv fontos beruházása volt a gyár furfurul üzemének építése, illetve berendezése. A Szabadegyházi Szeszgyár az ötvenes évek óta töretlenül fejlődött. Az üzem 1956-ban elnyerte az élüzem cimet és a Minisztertanács vándorzászlaját is. A szesgyártásban 1960-ban uj fellendülés következett be, amikor a gyár éves tervét már november -6-án teljesítetté. Ebben az évben uj, takarmányélesztő előállításával foglalkozó üzemrészt létesítettek. Ez időtől kezdve a gyár főként szeszgyártással és takarmányéleSztő előállításával foglalkozik. 3f A Szabadegyházi Szeszgyár történetének megírása nem volt könnyű válláÍj£Qz;ás<r,,hiszen a források hiánya, illetve elszórtsága nagy kutatómunkát tett szükségessé. Szerzőnek sikerült a rendelkezésre álló forrásokat felkutatni és felhasználni. Dicséretére váli'k, hogy nemcsak írásos anyagra, hanem visszaemlékezésekre is támaszkodik /pl. Tuba János visszaemlékezéseit idézi: Álba Regia 8. és 17* lábjegyzetében/. Különösen érdekes a gliceringyártási kísérletek leírása. Amit az olvasó még elvárhatna, az talán a Magyar Kommunista Párt megalakulásának, az újjáépítésben, a gyár államosításában a termelés szervezésében játszott szerepének árnyaltabb kifejtése lenne. Nem annyira a szerző, mint inkább a szerkesztő- hibája a tanulmányban előforduló néhány zavaró sajtóhiba. Az első tanulmány első bekezdésében /Álba Regia 111, 1/ a szabadegyházi földbérlő és gyáralapító - Kuffler - neve "Kuffer^-ként szerepel, ami a témával éppen akkor ismerkedő olvasót megzavarhatja* Kállay István -0O0Felhő Ibolya: Úrbérrendezés Rákospalotán /A Rákospalotai Múzeum Évkönyve, 1966./ A Mária Terézia 1?66. dec. J^-i rendeletére megindult úrbérrendezés Pest megyében 1768-1770-ben zajlott le. Ennek során Palota úrbéri viszonyait is felmérték és rögzítették. Palota, amely lakott helyként vészelte át a török hódoltságot, a megye sok más helységéhez hasonlóan a rendezést megelőző időkben szerződés alapján teljesítette a földesúrnak kötelezettségeit. A szerződésben előirt pénz-