Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 798 dal kell megörökítenie a helyi történeti fejlődésnek mind az országos fejlődéssel megegyező vonásait, mind attól eltérő* "helybeli" sa tosságait, színeit. A nevére érdemes helyi krónikából rá kell,, hogy' ismerjünk a település^munkahely évről-évre változó, és mégis sajátosan egységes arculatára* életéré> annak minden lényeges - országosan közös és helyileg eltérő/~ vonásával együtt. Emiitettük, hogy nemzeti történetírásunk az országos fejlődés fő vonalát törekszik megrajzolni. Ezt annál biztosabban tudja végezni, minél szélesebben és árnyaltabban fogja feltárni számára helytörténetirásunk a történeti fejlődés helyi tipusaitj s ehhez /többek között/ krónikairásunk minél szinesebb palettát * minél gazdagabb forrásanyagot, illetve alapfokú feldolgozást fog biztosítani. Az optika nyelvén szólva: nemzeti történetírásunk a történeti fejlődésnek a helytörténetirás,, illetve bizonyos vonatkozásban a króni-kairás prizmáján át szivárványszínekre bontott vonásaiból összegezi a fejlődés fő vonalát jelző fehér fényt.. Ez határozza meg a krónikairás helyét és jelentőségét történetírásunkban. De a krónikairás más vonatkozásban is kapcsolódik a helytörténetÍráshoz, amennyiben kedvező körülmények találkozása esetén kifejlődhet belőle a helytörténetkutatás, a helytörténét megirása.. Ez a lehetőség adja a krónikairás szakmal perspektlyáját 5- ami nyilván nem máról-hol napra realizálható.-., s a dilettantizmus^ veszélye nélkül nem erőltethető, de a fejlődés eddigi menetét figyelve mégis reális távlat. T é ljes mértékben elképzelhető ugyanis, hogy a szakmailag biztos vezetés alatt álló s a kellő felkészültséget megszerző -krónikairó körök ** településük, munkahelyük történetébe idő multával jól beledolgozva magukat - megfelelő patronálás mellett vállalkoznak a helytörténet megirására. Ennek mintegy erőpróbája, ha a kör megfelelő felkészülés, gondos adatgyűjtés után megkisérli a krónika bevezetőjeként - hangsúlyozzuk! — krónikaszerüen összefoglalni a település, munkahely közelmúltját /a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakot/;, majd távolabbi feladatként - a régmultat. Az alapvető, ha ügy tetszik - hivatásbeli feladat mindenesetre - a jelén .megörökítése^ a krónika folyamatos vezetése* V. A modern krónika adat- és anyaggyűjtési köre A fentiekben a krónikairás módszerét eleve és elvileg meghatározó tényezőket igyekeztünk konkretizálni. E tényezők figyelembevételével rátérve most a krónikavezetés gyakorlatára, mindenekelőtt a krónika adatgyűjtési körét kell tisztáz-