Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.

- 792 A leszűrhető tapasztalatok közül az első itt is

f miként a távolabbi élődök esetében, az események- évkönyvszerü, következetesén időrendbéli megörökítése. A másik -*, égy negatív tapasztalat: a politikái ésemények mellett az egyéb életviszonylatok /gazdaságijélet

r kulturális fejlődés,, stb./ mozzanatainak mellőzése^ illetve, legfeljebb a kuriózumok

^ a természetben és a társadalomban lejátszódott rendkivü-"". li* "csodás" események regisztrálása. Kérdés azonban*, hogy ebben -ha mégoly primitiv é& csökevényes formában is * nem"az; a& Igény j'élént-' kezett-e, hogy a krónika

: megörökítse mindazt az egyedet) különiegéstj amely az adott település életét minden más településből megkülönböz-téti|f páratlanná teszi; nem as a törekvés vezette-'e a helyi kuriózumokat is feljegyző* hajdani krónikások tollát* amit ma-4 települések, munkahelyek sajátos színeinek* külön izéinek,'speciális vonásainak tükrözése cimén emlegetünk? Végül a harmadik tapasztalat;: tekintettél a modern élet viszonylatainak állandó bővülésére és egyre sokrétűbbé válására falun, városon* munkahelyeken egyaránt*^ -^ célszerű volná egy-egy év krónikájának megirásában bizonyos ré-nds.ze^ézé;S&fr s z ls;Z t ema t Íz ál ást alkalmazni /ahogy az alispáni evtte^edes jelenté-" sék teszik/, külön-külön áttekintve az egyes éle£yiszónydatok

f szék-torok mozzanatait. Ezzel egyrészt el

v

lehetne kerülni egyes területek esetleg méltánytalan* kurta^-furcsa

1 "elintézését", vagy éppen "elsikkadását", másrészt a krónikairó körök munkamegosztásához

.! a körökön bélül az egyes munkacsopQrkok kialakításához is kellő alapot lehetne biztositahi. - , , •«. • Ami a külföldi hagyományok hasznosítását illeti.., itt elsősorban a . németországi, közelebbről az NDK-beli tapasztalatok figyelemreméltók: a krónikavezetés folyamatosságának és anyagi féltételélnék szervezett biztositása, a hitelesség intézményes garantálása* az egyedi események rögzítése mellett a különböző életviszonylatok éves .fejlődésének áttekintésére való törekvés, vagyis a kronologikus és szisztematikus krónikavezetés ötvözése. III. A modern krónikairás célja, a modern helyi krónika fogalma A módszer szoros függvénye lévén a célkitűzésnek, következő lépésként a modern krónikairás célját kell tisztáznunk. Mérlegelvé a krónikairás hazai és külföldi történeti előzményeit^ tapasztalatait és jelénkori gyakorlatát, valamint helytörténet i-rá-'' sunk igényeit, a rendelkezésre álló erőket és lehetőségeket^ - napjaink krónikairásának célját a következőkben fogalmazhatjuk meg: a modern krónikairás az egyes településeknek /községeknek, városoknak/, illetve munkahelyeknek /üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, iskoláknak, intézményéknek, stb./ elsősorban jelenkori, szocializmust épitő életét örökiti meg oly módon, hogy