Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: Földrajzinév-gyűjtés és levéltárak / 775–785. o.

778 |.~ "Közel a Dunához az Országh Uttyához is közel» és. kü%b$k amint egy nagy csonka Nyárfa vagyon a kis Duna paftyán ahoz öiroiier 75. lépésnyire vezettenek bennünket a Bizonságok egy réghi foUdbül fftlhányott határra."/19/ "A Semlyéken alul menvén napnyugott felé * egy kis homok Semlyékben."/20/ Ha megrostálunk egy határjárást, négy-öt fólióból alig féltucatnyi földrajzinév marad, mint pl. Csömörön: "Nyúzó Völgy* Tó állás völgyecskében lévő Kúthoz - méllyetis Göbölyös Kuttyának neveztek* Czinkotai Szöllők árkán által egy Kövecses névő oldalban;.a Mattyas Ki~ rály Árkos kertyéig., Azon Árokhoz a hol régen követ ástak és az első Fatens szerint Kő Bányának hivattatik. Széles vagyis Rét völgyön által, A régi Tó állásra amint a Fatens szollott Hudatin alias B

e

lete - és némellyek Göblyös kuttyának is neveznek - a holott most is Kut vagyon, Régi Szöllő árkokig Nyúzó Völgy." /21/ Felmerülhet esetleg a kérdés* kell*e gyűjtenünk azokat az elnevezéseket, illetve határrész megjelöléseket, amelyek ma már aligha élnek? Pl. "Az Völgyben jobb kéz felül lévő Czigány Kuttya névü réghi kut helyhez, kinek fenekében Rakottyás-partyán penig zöld régi cserfa és fiatal mogyorófa, nem külömben Cserfának egy magas tökéje vagyon./22/ "A hol az előtt nagy fen álló Juhar fa állt és mellette föld hányás, az utón felyül fen álló Nagy körteyély fára kinek mind a kétt oldalán kereszt Vágások láczatnak."/23/ "A Palotay ut mellett lévő Körtvély és Diófa helyeire. f

'/2V "Ad passus 220 ingente arbore Salicis". /25/ "Disznós árkon tul situált hegyen /két határkő/ egyet ugyan akasztó fa formájával: másikat keresztül faragot régi rovással meg jedzetteket."/26/ Ezekből a találomra kiragadott példákból is kitUnik> hogy a ma már nem élő helyek közlését vagy elhagyását nem mindig könnyű eldönteni. Az apostagi roppant nagy fűzfa bizonyára nem áll már, sem a csőfalvi körtefa, de ennek megjelölése... .. érdekes, hasonlóképpen a szentendrei "meg jedzett" határköveké, amelyeknek ma már helyük sincs meg; ezt tehát esetenként kell elbírálnunk. Örökitenek meg a határjárások, tanúkihallgatások történeti eseményeket is egy-egy elnevezésről, melyekből a nyelvtudományt csak maga az elnevezés érdekli, a hozzájuk fűzött magyarázat azonban érdekes lehet a folklór, helytörténet vagy más tudomány számára. Feltétlenül kell tehát gyűjtenünk a nevek mellett ezeket is* Pl. "Peres nevű földön a Török világban bizonyos Csizmazia Legén meg öletett volna, mellet az Uralkodó Bassa értvén, öszve citálta a közel levő Helységeknek Lakosit, és mivel azon gyilkos ember elö nem kerölhetett, annak Déjában a meg nevezett Perest ell foglalván, és bizonyos