Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 767 A Curiai Levéltár egyes állagai is tartalmaznak elvétve a tudományok története számára kiaknázható forrásokat, így a kir;'táblai jurátusok által végzett tanúkihallgatásokról szóló jelentésekben.' /Inquisitiones' juratorum 1645-1849/ akad pl. az orvostörténet szempontjából' használható /igy haláleset kivizsgálásával kapcsolatban seborvos vallomása arról, hogyan-kezelte betegét/* A bányaperek /Causae montanisticáe, 1786-1848/ iratai nemcsak a birtokjogi perlekedésekre vonatkozó forrásanyagot tartalmaznak, belőlük a bányászkodás, bányászati technika történetére vonatkozó adatokat is meríthetünk. A peres anyagban általában egyes személyekre vonatkozó életrajzi adatokat találunk. A honoratior—réteg szempontjából elsősorban talán a Tárnoki levéltár anyaga jöhetne tekintetbe. A kormányhatósági levéltárak anyaga mellett természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kivül az egyéb természetü aktaanyagot sem. A XVIII. sz. második felének s a XIX. sz. első felének tudománytörténetéhez a régi Országos Levéltár /Archívum Regnicolare/ is értékes forrásokat tartalmaz, elsősorban magára e levéltárra, továbbá a Magyar Nemzet JLlMu^eumra, a Magyar- Tudományos Akadémiára, az un. Ludoviceumra, a Lánchíd építésére, s az 1790/91-i országgyűlés által kiküldött bfooftel munkálataira vonatkozóan. A nádori levéltárban e tárgyakon kivül az egyetem történetéhez is értékes forrásanyagot találunk. József nádor titkos levéltárának egyik állaga /Acta politicjssi et internam" regni Hungáriáé securitatem spectantia, 1795-1847/ rendőri jelentéseket tartalmaz tanárokról és diákokról, s más olyan iratokat, amelyekből kivehető az uj szellem betörése az egyetem falai közé s a kormányzat törekvései ennek az uj szellemnek az elfojtására. A tudományok történetéhez egyes nagy családi és uradalmi levéltárak is szolgáltatnak adatokat., C

s

ak példának hozzuk fel a Károlyi levéltárat, amelyben egyik családtag királyi biztosi működése kapcsán a kolera- . járványra vonatkozó XVIII. századi aktaanyag foglal helyet.. Uradalmi levéltárak aktaanyágából elsősorban az agrártudomány fejlődésére kapunk adatokat: uj mezőgazdasági módszerek, eljárások bevezetésére, helyenként a mezőgazdasági oktatás történetére. Ugyanitt a műszaki tudományok fejlődése is nyomon követhető. így pl* a Zichy levéltárban a család dunántúli birtokain végzett mérnöki munkákra vonatkozó iratokat, köztük Bőhm Ferenc jeles geometra csatornázási munkálatokra vonatkozó előterjesztéseit találjuk, sőt ugyanitt a peres anyagból a népi erőből végzett ármentesitő, lecsapolási munkákról is értesülünk. Ami a feudáliskori aktaanyagra vonatkozik, azt - mutatis mutandis a polgári korról is el lehet mondani, bár a korszak nyomtatott fórrá-