Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 764 tárak leírásai a gyógyszerészet történetét világítják meg, az egészségügyi szabályrendeletekben helyenként felbukkanó leírások az egykorú népi gyógymódokról a gyógyszerkutatás történetéhez szolgálhatnak értékes adalékul. A megyei orvosok évi jelentései 1786-tól kezdve beszámolnak a törvényhatóság általános egészségügyi viszonyairól, a megye területén uralkodó vagy előforduló betegségekről és gyógyításukról, a légköri viszonyokról és időjárásról /hőmérséklet, légnyomás* a levegő nedvességtartalma, széljárás, vizállás stb,/, -a gyógyszertárak vizsgálatáról, járványos betegségekről, marhavészről, gyógyvizekről, természeti tüneményekről /lidércek, csillaghullás, földrengés stb./* * kórházak állapotáról, a törvényszéki boncolásokról, a himlőoltásról /1794-től/ s más, az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekről. Ez a sokoldalúan kiaknázható forrásanyag adatbőségénél, rendszeres időszaki voltánál, hosszú korszakon át megtartott egységes jellegénél fogva a történeti statisztikai feldolgozás lehetőségeit rejti magában. Mindazok az eredmények,; amilye ket az eddigi kutatások hoztak e téren, csupán szerény adalékok a hazai orvostudomány és egészségügy történetéhez, amelynek jól fundált feldolgozása csak a forrásanyag rendszeres feltárása alapján lesz majd lehetséges. Egészségügyi iratokat találunk a világi alapítványi osztály iratai /Departamentum fundationum saeculariurn, 1783-1848/ között is. Az egyes alapítványokat kezelő városok, megyék, püspökök, adminisztrátorok időszaki jelentéseket küldtek be a helytartótanácsnak azr.al'apitványi vagyon felhasználásáról. A kórházak közül legtöbbet a pestiek és budaiak foglalkoztatták a helytartótanácsot; a pesti kórház igazgatóságának havi jegyzőkönyveit is beküldte a város a helytartótanácsnak. Az agrártudományok és technikai tudományok történetének forrásai is számos állag között oszlanak meg. A közgazdasági iratok /Acta oeconomica, 1724-1783/ közé elsősorban a mezőgazdaság és közlekedés fejlesztésével kapcsolatos iratokat osztottak be. A helytartótanács rendeleteket és szakkönyveket küldött szét a megyéknek a dohánytermesztés, az állattenyésztés..méhészet, selyemhernyótenyész tés, eperfa- és füzfaültetés előreviteie érdekében, és az eredményekről jelentést kért tőlük. Az erdők kímélése céljából szabályozta a hamuzsirégetést, kecsketartást, szorgalmazta a tőzegtermelést, a szénbányák felkutatását. A közlekedés javítására utakat, hidakat építtetett, folyókat tisztíttatott és szabályoztatott, igyekezett az áradásokat megakadályozni. Hasonló természetű iratokat ugyanebből a korszakból más állagokban is találunk /Acta miscellanea, Acta mechanica/.