Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.
- I 760 | Amit a középkori Magyarországon a tudományok történetéről tudunk, jórészt az oklevelek adataiból olvassuk ki. A zágrábi káptalan magánlevéltárában őrzik pl. azokat az okleveleket, amelyek több magyar király orvosáról, Gellértről tudósitanak. Ezeknek az okleveleknek fényképmásolatai az Országos Levéltár fényképtárában feküsznek. A Margitlegenda elbeszélése szerint Kun László király 12 éves korában nagy betegségbe esett, szörnyű fejfájások kínozták. Ekkor elhozatták számára a Nyulak szigetéről Szent Margit fátyolfejkötőjét, fejére helyezték s attól meggyógyult. A legenda semmit sem tud arrólj hogy a királyt orvos is kezelte volna, a gyógyulást csodának tulajdonítja. Ezzel szemben a zágrábi oklevelek egyikéből arról értesülünk, hogy IV. László 1275-beri, felgyógyulása után, Gellért mestert, orvosát megadományozta a Zágráb mellett fekvő Tornova nevű várfölddel. Az adománylevélben a király elmondja, hogy Gellért mester, az orvostudomány professzora, már elődeinek, Béla és István királyoknak testi égúszsége fölött is őrködött, őt pedig, amikor élete veszélyben forgott, megoperálta s ezzel visszaadta egészségét. ,!Két évvel később IV. László, hogy öreg orvosának kedvezzen, Tornova községet felmentette a zágrábi főispán törvényhatósága alól. Ez utóbbi oklevélből az is kiderül, hogy Gellért a király "szeretett és hűséges physicusa" mindenét oda hagyva, külföldről jött az országba és állt a magyar királyok szolgálatába. IV. László ugy vélte, hogy Gellért megjutalmázásának példája más hozzá hasonlókat is az országba való bevándorlásra fog késztetni. Az Országos Levéltár Mohácselőtti Gyűjteménye még nincs feltárva olyan mértékig, hogy értékét a tudománytörténeti kutatások szempontjából akár csak körvonalazni lehetne, A rendelkezésre álló segédletek közül a regeszták /tartalmi kivonatok/ jelentenék közvetlen segitséget a tudománytörténet kutatójának. Ezek máig a gyűjtemény anyagának mintegy 4/5 részéről készültek el. II. Missilisek a XV. század második fele óta maradtak ránk nagyobb számban. Az Országos Levéltárban őrzött missilisek közül a Mohács előttiek az előbb ismertetett gyűjteményben, a későbbiek különböző családi levéltárakban, s egyes hatósági levéltárak gyűjteményes anyagában foglalnak helyet. A missilisek között már gyakrabban akad a tudománytörténet számára értékesíthető. Azokat, amelyek betegségekre, azok gyógyítására, fürdők hatására, s különösen a népességet megtizedelő járványokra tartalmaznak közléseket, az orvostudomány története hasznosíthatja. Általában művelődéstörténeti érdekkel birnak azok a levelek, amelyek külföldi utazásokról tudósitanak. A XVI. század közepétől kezdve már több olyan levél maradt fenn, amely egyes tudósok életére, működésére vonatkozó adatokat tartalmaz. Nagyobb családi levéltáraink /Nádasdy, Thurzó, Balassa, Forgách, Batthyány, Károlyi, Esterházy, Festetich, Zichy stb./ missilis-anyaga rendszerint a tudománytörténet: kutatója számára is tartalmaz adalékokat. A Gyulafehérvári Káptalan Levéltárának un. Lymbusában külön kis csoprtot alkotnak azok a levelek, amelyek a XVII. században élt s Erdélyben működött tudósok kezétől származnak.