Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 758 osztályain is alakultak tudománytörténeti bizottságok. Különösen é-« lénk működést fejtett ki a . VI. osztálynak, a műszaki tudományok oáztályának tudománytörténeti bizottsága

? amely egy ideig pályázatodat irl ki tudománytörténeti monográfiák készitésére. .:, Az Akadémián kivül az egyes tudományos kutatóintézetek, muzeumok,' könyvtárak, levéltárak, egyetemek is foglalkoznak;'tudománytörténeti munkával és többféle publikációs lehetőséget biztositanak a szerzőknek. Külön tudománytörténeti kötetsorozatok ''Az Országos Orvostör- . téneti Könyvtár Közleményei", a Budapesti Műszaki;Egyetem központi könyvtárának "Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok" eV, valamint a Magyar Történelmi Társulat "Tudománytörténéti Tanulmányok" c. sorozatáig . Ezen túlmenően az elmúlt évek tudománytörténeti irodalma néhány forráskiadványt, számos monográfiát és sok cikket, kisebb tanulmányt produkált. Az idevágó adatokat is tartalmazó forráskiadványok közül hadd emlitsuk meg a magyar jakobinusok, s külön Hajnóczy József, meg az Erdélyi Nyelvművelő Társaság iratainak kiadását; A monográfiák és cikkek egyes tudósokkal, tudományos intézményekkel és tudományágakkal foglalkoztak. A tudós-biográfiák közül az Apáczai Csere Jánossal, a Budái Ézsaiással és a Thaly Kálmánnal foglalkozókat ragadjuk ki a sorból. A tudományos intézmények közül megirásra került pl. az Institutum Geometricum és a Magyarhoni Földtani Társulat története. Az egyes tudományszakok történetének feldolgozásai közül a magyar nyelvtanirodaloto kezdeteivel, a szótárirodalom egy jelentős körszakával, a magyar filozófia haladó hagyományaival, a burzsoá állam- és jogbölcselettel,,a földtan kezdeteivel, a fizika történetével, az ujabbkóri

;

magyar orvosi művelődés és egészségügy történetével, a térképir'ás történetével foglalkozókat :emlitjük meg illusztrációképpen. A Magyar Történelmi Társulat ezidei centenáriuma a historiográfiának adott;uj lendületet. Bármennyire jelentősek is az eddigi eredmények, a hazai tudománytörténet forrásainak feltárása és marxista feldolgozása még csak kis részben történt meg. Hogy ez igy van, azt csupán néhány példával kivánjuk alátámasztani. A hazai történeti földrajz megalapítójának, Bél Mátyásnak kéziratai részben máig kiadatlanok. Kempelen Farkasról, a XVIII. századi nagy műszaki zsen'iről nincs tudományos igényű életrajzunk, az ő működésével kapcsolatos mérhetetlen gaz-" dagságu levéltári forrásanyag nincs feltárva. Bolyai János, "az európai hirü reformkori matematikus hatalmas mennyiségű kézirathagyatékának nagy része mindmáig kiadatlan és feldolgozatlan. De nincs kifogástalan történetirói módszerekkel megirt életrajza Semmelweis Ignácnak, a hazai orvostörténet büszkeségének sem. Mindezen túlmenően hiányát érezzük olyan tanulmányoknak, amelyek a hazai értelmiségi réteg kialakulásának, fejlődésének történetét a marxis-