Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Gecsényi Lajos: A forradalmi törvényszékek irattárainak sorsa a Tanácsköztársaság megdöntése után / 743–748. o.

- 746 törvényszékekre. Meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak a rendes ügykezeléssel működő budapesti katonai forradalmi törvényszék, hanem zászlóalj, dandár forradalmi törvényszékek, rögtönitélő forradalmi törvényszékek iratai is fennmaradtak, mint példaként említhetjük'a Ruszin Vörös Gárda, a T

e

ngerészdandár, a Vörös Hadsereg Rcjgtönitéiő Törvényszéke stb. iratait. A kir. törvényszékek és ügyészségek előtt lefolytatott és Ítélettel vagy megszüntető határozattal lezárt per, ill. eljárási iratokból az ügy befejezése és irattárba helyezése után nem eme

ltek ki iratokat. Nem került sor kiemelésre sem más ügyhöz^ sem felsőbb szervhez, pl. az Igazságügyminisztériumhoz, a TAGYOB anyagához, történő felterjesztésre. Ilyen esetekben hiteles másolatot állítottak ki az iratokról, illetve másutt fel nem használt forradalmi törvényszéki iratokat terjesztettek fel. /12/ Vidéken a kisebb forradalmi törvényszékek esettében az összes irat és segédkönyv általában egy perhez lett csatolva, mig a budapesti és nagyobb vidéki forradalmi törvényszékek /Eger, Sátoraljaújhely, Szombathely/ iratai több per mellékleteként szerepelnek. A budapesti forradalmi törvényszék iratai az országos hatáskör következtében nem is mindig Budapesten, hanem sokszor vidéken kerültek felhasználásra. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a forradalmi törvényszékek iratai igen csekély károsodással az ellenforradalmi rendszer bíróságainak, ügyészségeinek irattáraiba kerültek s "ott is maradtak egészen • az ezen irattárak állapotában a II. világháborús események következtében beállott változásokig. E változásokat elsősorban a harci cselekmények okozta iratpusztulások, irattárak összekeveredése jelentette. Elpusztult az: ország területén felállított 23 kir. törvényszék és ügyészség közül 11 törvényszék és ügyészség irattára. A budapesti kir. ügyészség iratai közül éppen á forradalmi törvényszékek anyagát magába foglaló 1919 - IV - 14-es és 1920 - IV-l6-os tételek semmisültek meg. Ugyancsak a háború martalékává lettek a katonai bíróságok és ügyészségek irattárai. A háborús pusztítást néhány év múlva hasonló méretű károsodás követte: 19^8-tól kezdődően megindultak az általános selejtezések, papírgyűjtő hetek. Ennék során a még épségben megmaradt ügyészségi irattárak is néhány kivételével a pusztítás áldozatává váltak. Nagy károkat okozott a selejtezés a kir. törvényszéki iratok között is, mivel ugy a nyomozati iratokat, mint a bűnjeleket - köztük a forradalmi törvényszéki iratokat - kiselejtezték. A Munkásmozgalmi Intézet 1951-53 között folytatott, már fentebb tárgyalt, begyűjtése az épségben megmaradt törvényszéki iratok egy részét megmentette.