Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Gecsényi Lajos: A forradalmi törvényszékek irattárainak sorsa a Tanácsköztársaság megdöntése után / 743–748. o.

I I r 17H f Az MMI-ben begyűjtött iratok feldolgozása során megállapították, hogy sok egyéb eredeti tanácsköztársasági irat között a megtorló eljárások során a forradalmi törvényszékek iratait is "bizonyítékként" - bűnjelként - csatolták az egyes forradalmi törvényszéki elnökök, Birák, vádbiztosok pereihez. Ennek nyomán a feltárt iratokat külön jegyzékbe foglalták, jelezve, hogy melyik törvényszék anyagában találhatók. így sikerült a tudományos kutatás számára ezeket a történeti és jogi szempontból egyaránt nagyértékü iratokat hozzáférhetővé tenni. A feltárás befejeztével kialakult ama álláspont, hogy a forradalmi törvényszékek összes fennmaradt iratai - mint ahogy az ellenforradalmi megtorló perek összes iratai is - a Munkásmozgalmi Intézet archívumában találha^-tpiv. Ezt a nézetet tette magáévá Sarlós Béla is anélkül, hogy tisztázta volna a forradalmi törvényszékek irattárainak sorsát* Ez utóbbira csak 1965-től kezdődően a Párttörténeti Intézet Archívumának ujabb birósági iratbegyüjtésévei párhuzamosan kerülhetett sor. A begyűjtés, melynek célja az addig az Intézet archívumában teljesnek hitt munkásmozgalmi vonatkozású törvényszéki iratgyűjtemény kiegészítése volt, mostmár kiterjedt nemcsak a törvényszéki, hanem az előző időszakban csekélyebb értékűnek itélt ügyészségi iratokra is. A munka mindkét vonatkozásban a vártnál nagyobb eredményeket hozott, egyebekben a forradalmi törvényszékek iratainak tekintetében is. Végérvényesen sikerült tisztázni a proletárdiktatúra igazságügyi apparátusa irattárainak sorsát nemcsak polgári, hanem a katonai vonalon is. Mielőtt részletesen ismertetnénk az iratok sorsát, néhány szót kell szólnunk a forradalmi törvényszékek ügykezelésének alakulásáról. 1919 április elején, a Forradalmi Kormányzótanács IV. számú rendeletének alapján, az ország meg nem szállt területein kb. 140 polgári' forradalmi törvényszék alakult. /5/ Ebből mintegy 20-25 egyáltalán nem, további 15-20 pedig igen rövid ideig működött. Csökkent a számuk az ország keleti részének megszállása, valamint a Kormányzótanács májusi hatáskör szabályozó rendeletének megjelenése után is. /6/ Az újonnan alakult forradalmi törvényszékek legtöbbje működése helyéül a kir. törvényszékek vagy járásbíróságok épületét választotta. Ezzel együtt magától értetődően átvették a törvényszékek ill., járásbíróságok ügykezelését, nyomtatványait. Sok esetben, bár mindig újra kezdték az iktatást, az iratokat a biréság irattárába rakták le./?/ Uj nyomtatványotócal, irattározási formával /fraktur/ csak a nagyforgalmu budapesti polgári és katonai

r valamint a sátoraljaújhelyi és egri forradalmi törvényszékek gyakorlatában találkozunk. A régi birósági szervektől átvett formák ellenére a forradalmi időknek megfelelően egyszerűsödött az irattermelés, így két ismert kivételtől - Kaposvár, Miskolc - eltekintve nem jött létre külön vádhatósági - forradalmi vádbiztossági - ügykezelés, hanem a vörösőrségi szervektől beérkező nyomozati iratokat azonnal a forradalmi törvényszék lajstromába iktatták. A vádbiztosok intézkedéseiket az igy iktatott iratokra vezették rá. Egyszerűsödött a vádinditvány - főtárgyalási jegyzőkönyv ítélet is, amennyiben mindhárom a főtárgyalási jegyzőkönyvben került