Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.

- 738 -r höz. A Kommunista Párt, Boldoczki János aláírásával, a fenyegető közhangulatra tekintettel követelte, hogy a község azonnal vegyen fel félmillió pengő kölcsönt és abból az 5 holdnál kisebb földdel rendelkezők számára a felszabadulás után végzett közmunkát nyomban fizessék ki, közvetlen fakitermeléssel gondoskodni kell a téli tüzelőről és zsir- és szalonnakészletet kell biztosítani az éhínség megelőzésére. A pártszervezet a legégetőbb szociális kérdéseket ragadta meg, és a célzatosan lassan adminisztrálgató - ezzel az uj rend lejáratására, elégedetlenség szitására törekvő * községházi vezetés tudomására hozta: "aki a népen nem akar tettel is segiteni, az antidemokratikus és nincs helye a község vezetésében." /70/ Az MKP nyomására á december 16-i tanácsülés megfelelő határozatokat fogadott el. A Kommunista Párt támadásának központjába egyre inkább Adamkovics főjegyző került, aki 194-5. január 14—én benyújtotta lemondását, /71/ Január 15-én a Nemzeti Bizottsághoz intézett beadványában az MKP kimondta, hogy a községben a Nemzeti Bizottság a közigazgatás legfőbb szerve, s az elismert pártok és a szakszervezet 3^-3 tagjából áll. /72/ A pártok jó együttműködése azonban ténylegesen ettől kezdve sem valósult meg, a Súrlódások állandóak voltak. Mint láttuk, Tótkomlós politikai, közigazgatási életét igen nagy aktivitás jellemezte már $. felszabadulás után a legelső három hónapbari is! A korábbi gazdag mozgalmi hagyományok eredményeként a község dolgozó népe igen gyorsan elindult az uj Magyarország felépítése felé. Ugyanakkor a fejlett osztálytudatosság jele volt, hogy a koalíciós küzdelmek is igen korán elkezdődtek. J e gyz e tek 1 A teljesség igénye nélkül megemlítjük /Balázs Béla

, Szabó Éva es Marik Dénes később idézendő munkáin kivül/ az'alábbiakat: Darvas József: Orosházi változások. Uj írás 1965. 2.sz; 13114-3. /Megjelent: Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 699-710. oldalain is/; Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története 1944-1960. Békéscsaba, 1961. 3-4-0.; Púja Frigyes

: Az MKP helyi szervezetének megalakulása és harca 194-8-ig. Battonya, 1964-. /Battonyai'Füzetek 4-.SZ./; Kársai Elek: Két Magyarország. Kortárs 1965. 3. sz. 377-384., 4.sz. 529-534-., 5.sz. 709-714-. Orosházán, Békéscsabán, Battonyán és Mezőhegyesen gyűjtött visszaemlékezéseket is bőven közöl. Szabó Ferenc: A felszabadulás és a földreform Kaszaperen. A Szántó Kovács Múzeum évkönyve, 1963-64-. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 115-124. Nem szólhatunk itt természetesen az országos feldolgozások és dokumentumkötetek megyénkre vonatkozó utalásairól, adatairól.