Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.

- 731 bi demokratikus párt helyi szervezeteinek létrejötte, a köaliciós politika kiformálódása után történtek csak változások,/ A Békés megyei városok és községek jórészében már a kezdet, kezdetén - amikor még csak a kommunista párt alakult meg, vágy még az sem kommunistákból, szociáldemokratákból

} kisgazdapártiakból,, a fő foglalkozási ágak képviselőiből, tekintélyes polgárokból szerveződött meg a közigazgatást és sok tekintetben a politikai életét' is irányitó testület, különféle elnevezések alatt, /Békéscsaba, Orosháza, Kondoros, Öcsöd, Mezőberény, stb./ Különösen ott történt ez igy, ahol a helyi szociáldemokrata vagy kisgazdapárti szervezetek egyes elemei kiemelkedő ellenzéki szerepet játszottak és igy számottevő tömegbázisuk volt. /Pl. Gyöngyösi János Békéscsabán./ Kisebb számban akadtak olyan tudatilag fejletlenebb községek a Viharsarokban is, ahol november vége előtt semmiféle pártalakulás nem történt. Ilyen helységekben leginkább a különböző foglalkozásúak /földművesek, iparosok, kereskedők, értelraiségiek/j továbbá a korábbi érdekvédelmi szervezetek /hadirokkantak, ipartestület, olvasókör stb./ küldötteiből szerveződött meg a község álén álló tanács. Bármilyen formában is került sor az első időkben az uj önkorraányzati-néphatalmi szervek életrehivására, mindenütt a kommunistáké volt a kezdeményező és irányitó szerep - pártszervezetként vagy egyénileg - egyedül ők rendelkeztek olyan programmal, amely alapján az egyre szélesedő tömegmozgalom el tudott indulni. :

* Tótkomlóson a komité létrejöttével a kommunisták vették kézbe a község politikai életének teljes irányitását* bár a munka és a felelősség megosztása nem mindjárt sikerült kellő arányban, Ezt mutatja, hogy Adamec Ernő, a komité vezetője, előbb a járási szovjet parancsnokra hivatkozva, később pedig annak Írásbeli utasitásával is ellátva, egyszemélyben az eleinte 50, majd 25 főből álló helyi rendőrség parancsnoka is lett. /4-5/ Ebben saját személyének előtérbe tolása, személyi hatalomra törése is kifejezésre jutott és részben - értelmiségi tekintélyét is kihasználva - a komité egyszerűbb tagjainak félreszoritását és a kollektiv vezetés gyengitését segitette elő. A 12 tagú komitéban más is alkalmas lett volna a rendőrparancsnoki beosztásra. A komité tagjai atesszortokat nagyjából felosztották maguk között. Külön egyensapkát viseltek /tányérsapkát, körül vörös szalaggal és vörös csillaggal/ és piros" karszalagot, "Komitet" felirással. /46/ Október hónapra a községtől kölcsönként '200-200 pengő fizetést kaptak /47/

? amely egy átlagos tisztviselőfizetésnek felelt meg a községházán. Később olyan döntés született ugyan, hogy a komité tagjait nem illette meg a fizetés, de fontos munkájukra, és áldozatkészségükre tekintettel nem kellett visszatériteniök. /Í8/ A komité egyébként a községházán székelt, külön ügyviteli szabályzata is volt. Sajnos, iratai elvesztek, igy elsősorban csak a közigazgatással kapcsolatos tevékenységét tudjuk megrajzolni - főként az eléggé jól megmaradt közigazgatási iratanyagra támaszkodva,,