Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.

- ?29 ;.! I Az október 6-án kezdődött, nagy szovjet fölényü előnyomulás láttán a magyar és német egységek ellenállás nélkül ménekülték az egész környéken. /30/ A Tótkomlóst fe

l

szabadító egységek estefelé érték el a községet, 6 óra karul jelentek meg az utcákon,; Mezőhegyes felől a gyalogság, Nagymajláth irányából a tüzérség. A kisebb arányú harci cselekmények során mindössze 10 házat.ért kisebb-nagyobb bombakár. A személyi veszteségek az anyakönyv tanúsága szerint 9 főttettek ki, közülük 4 polgári személy,5 katona, A község a front felé irányuló forgalom fontos pontja lett. Október 6-án este - bár nem egy fáradt golyó röpködött még - a községben már szabadon lehetett közlekedni az utcákon. A község központjában egy zászlóaljnyi' szovjet katonának osztották a vacsorát, s előkerült a harmonika is. A felszabadulás napján azonnal tapasztalta a község lakossága á történelmi sorsfordulót'. /31/ A szovjet erőket néhány nap múlva román egységek követték /32/ a község környékén azonban nem vettek részt harci cselekményekben. Mint a Viharsarokban sokhelyütt, /33/ * fron^.átvonulása utáni, kialakulatlan helyzetben Tótkomlóson is azo

nnal a kommunisták álltak az á

l-re. A Horthy-korszak nehéz éveiben megedződött s most biztosan tájékozódó helybeli kommunisták az 1944 elején tartott megbeszélés szellemében azonnal tudták, mit kell tenniök. Hirka János már a felszabadulás estéjén megpróbált eljutni a községházához, hogy azt a kommunisták nevében birtokba vegye, de a már emiitett vacsoraosztás miatt nem tudott elmenni az épületig. A kommunisták képviselői már az első napon érintkezést találtak a bevonuló szovjet erők elöljáróival s a nyomban szolgálatba lépő járási szovjet, parancsnoksággal. /34/ A tótkomlósi kommunista pártszervezet formális megalakítására ugyan csak 1944. november 14-én került sor /Í5/$ a község kommunistái azonban az első naptól kezdve a falu vezetői lettek. Az irott források és visszaemlékezések /36/ szerint 1944. október 8-án az előző napon birtokbavett községháza épületében megalakult a községben a 12 tagú kommunista komité

. Létrejöttéhez segítséget adott az első hónapban helyben is müködo szovjet parancsnok és a járási szovjet parancsnokság is. E kipróbált mozgalmi emberekből álló testületnek 8 földmunkás, 2 cípéss, 1 bognár és 1 tanár tagja volt. Vezetője, akkori szóhasználattal "parancsnoka", Adamec Ernő, helybeli polgári iskolai tanár lett. A komiténak Tótkomlós bontakozni kezdő politikai életének irányitását.-kellett ellátnia a legszélesebb értelemben, beleértve a gazdasági kérdéseket, a közeilátást^ a rendészetet s főként a közigazgatást. A komité lett az első számú közhatalmi szerv a községben, több mint ec.y hónapon át. A tótkomlósi komité létrejöttében, célkitűzéseiben éppúgy döntő szerepet játszottak a Tanácsköztársaság idejének elgondolásai, az illegális kommunista mozgalomban megfogalmazott feladatok, mint a Viharsarok hasonló forradalmi szervei /3?/ esetében. A Viharsa-