Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

Az iskolák működ

ésének megindulása Az; iskolák helyzetének vizsgálatát az 194-4-'. november 20. - 194-5. február 15. közé eső hónapokra korlátoztuk, mert az utóbbi időpont után a községekben megindult a rendszeres tanítás* Február közepétől már nem a tanítást akadályozó külső körülmények - az iskolai berendezés megsemmisülése, az'iskola lefoglalása katonai kórházak számára, a tanulók élmaradása stb. - okozták a legfőbb gondokat, hanem a pedagógusok megélhetésének biztosítása. Az egyre jobban elhatalmasodó pénzromlás igen érzékenyen érintette a tanítókat* Megélhetési gondjaik ellenére hősiesen helytálltak, egyéni okok miatt a tanítást nem hagyták abba, a tanévet befejezték. A% iskolák működésére vonatkozó összesítésünk /VI. sz. táblásat/ mutatja, hogy az egész járásból csak két tanító menekült el. Táblázatunk 7 iskola oktatási helyzetét a fentebb megjelölt hónapokban 16 pontban mutatja be, /73/ A táblázat adatai csak az általános vonásokat emelik ki. Az adatok mögött az élet sokféle nehézsége rejtőzik. A kiscsávolyi /tanyai/ iskola 194-4. november 20-án tartott tantestületi ülésének jegyzőkönyve szerint "... a tanítás az eddigi másnapos váltakozás helyett naponként történik ugy, Mgv az alsó tagozat 8-10, a felső 10-13 óráig foglalkozik, a régi órarend szerint félórás beosztással. A tanítók légiveszély vagy támadás esetén alkalmazkodjanak ügyesen az eseményekhez, hogy a gyermekek épségét megvédjék." Ezen az ülésen - feltűnő módon - a tanulók iskolai elmaradása még nem volt napirendi pont* Az 194%. december 31-én tartott ülésen viszont már minden osztály tanítója jelentést tesz az egyre nagyobb méreteket öltő hiányzásokról. A kiscsávolyi iskola körzetébe tartozó csávolyi uti iskolában pl. egy tanuló; sem jelent meg. "Sok szülő nem küldi gyermekét az iskolába, mert nem érez magával szemben felelősségre vonó tényezőt" - mondta az egyik tanitó. /?4/ A bácsbokodi r.k. elemi népiskola igazgatójának lakásán 194-5. januárjában a partizán parancsnokság székelt. Az iskolában szovjet katonaság, vagy partizánok voltak elszállásolva. /75/ A csávolyi r.k. elemi népiskolában a felszabadulás megváltoztatta a nemzetiségi tagozatok beosztását: "... eddig volt: 2 teljes német, 1 magyar-német és 1 magyarbunyavác. Jelenleg 1 magyar-bunyevác, a többi mind magyar." /76/ Csatalján az iskola február 8-án kelt jelentése igy foglalta össze az 19441945 évi eseményeket: "Tekintettel arra, hogy a kivándorlás megindult és a szülők a gyermekeket iskolába nem engedték, az iskolaszék elnöke a tanítást 1944. évi október hó 10-én bizonytalan időre beszüntette... A tantermek bútorzata és felszerelése teljesen tönkrement. Csuprán az uj iskola egy tantermét tudtuk hiányosan bebutorozni és felszerelni." /77/ A német nemzetiségű lakosság menekülésére vonatkozik Bácsborsód jelentése is: "Cérnahát területéről több német ajkú család elmenekült." /?8/ A szeremlei ref. népiskola február 14-én kelt jelentése 1944. október 12-től kezdődően többek között a következőket jelentette: "Az egyre feszültebb és zavarosabb helyzetre való tekintettel vezető kir. tanfelügyelő személyes tanácsára a tanítást ideiglenesen szüneteltettük