Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.
1 "Jo gtört'ánetí "és' helytörténeti 1 iroda lom : • A rendi T k'épvis'életi, majd népképviseleti intézmények irodalmát távolról sem tarthatjuk kimerítőnek.' Altalános tájé** kozásul szolgálhat az 1961-től 2. kiadásban megjelent egye* • temi tankönyv* /Magyarország történetbe/, valamint az ugyanolyan eimmel 19É4~ben kiadottakét kötetes összefoglaló • marxista történelem.* Az'utóbbinál külön ki kell emelni a 2. kötet végén elhelyezett, mintasz érü válogatott bibliográfiát és az időrendi táblázatokat. 1 Az állán és jogtörténeti feldolgozás az oktatást szolgáló litografált .: jegyzet ok aa még nem jutott tul; az országgyűlés, vármegye, varos, község szervezetének kérdéseiben az egyetlen 1945-ig haladó tankönyv / •Eökhart' Ferenc y Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 1^46/ igazit el e ' A feudalizmus vonatkozásában finom marxista elemzést,- elméleti iránymutatást ad' folék'és* Lá• -jog g' 1 Rend is ég és központosítás a feudális államokban c. kö«-? • tete /Budapest, 196"2/,< ÍCarxista történeti irodalmunk ^napról-napra uj alkotásokkal gyarapodik, ezért a : munkatársak nem hanyagolhatják el a szakfolyóiratok- /Levéltári 1 Köz^emenyek,' Levéltári Szemle,' Századok-,* Történelmi Szemle,'^Ag^ rártörténeti' Szemle, stb*./ figyelemmel kisérését. 1 A Századok egy évtizede jó bibliográfiai rovattal bővült, könyvismertetései pedig a fontosabb mLv<-. kritikai méltatását nyújtják*.- Ez a bibliográfia hasznosan egésziti ki- Kósáry • Domokosnak, az 1950^és években megjelent, három kötetes kiadványáét? Bevezetés a magyar történelem forrásaibar és Iroda 1 mána«? Y /Készülő uj kladasától vár juk»- -hogy a lévé 11ári' i források' tejkintet-ében is segitségei ;fog nyújtania/ 1825-1867 • főzött, azvl^ T;ó4h[ holtán azerkesZ'tésébeh készül ^Magyar '%&<**• téneti b$w2pj|^^ adja tóga' - részletjekre vonatkozó- történet^^intézményt^t'éneti iíodal. má*t. - ' ' •• 1 ^ forrásokhoz való .fordulásra itt felesleges figyelmeztét• ni.' A magyar tor vény ékhek a századforduló táján megindult • ml 11 eni umi k í ad á's á; • /€örpus t Jur j-e[ Hún'garí'C'i/ • m e 11 e 11 mé g - ; - *t ávolr ól sem kiaknázo11, minden k3|a 1oríak gazdag aratsást 1 igérő £órrásmü-* K j olo'svári» Sándor•;--:• Qv^r 1- Kelem'éh': ; A magyarr • törvényhatóságok jogezabalyainajc gyűjteménye/Budapest$ *•1885-1902/, la t in elmén Gór pus< 3 tat utorutó Hungária f Munioi• paíium' '/ezentúl' $6/:. - Szövegkiadása ;el^yult^ beosztása nehézkes, a kötet elméiére helyezett mutatók révén- mégis jol vkez-elhetőo' A rendeleti joganyagban 1724-1824 között* Kas sic s ' ' «-OCfeh'áci"' Enchiridion ~seu extractus benignarum ordinationum • regiarum av.« •/I'n , ril J » "Festini 182^/ ad segítséget, az abf skblutizmus korára- é~ Birodalmi^:Töryéj%- es Kormánylap,1867— • tol a Ma^yarors,zági> Rendeletek Tára. /A^iGorpus; Juris millenniumi r kiadása az, 1848^as törvényé;k iUtán apróbetus: szedéssel jogágak szerint felsorolja^ az abszolutizmus idejében hozott rendeletek cimét és lelőhelyé tv/* A nivatal-os lapokra