Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.
- 66 3" gős munkák végzésében, viszont egyik jelentés sem irja, hogy a munka elvégzése érdekében karhatalmat kellett volna igénybe venni. A munkák végső elvégzésének a határidejét a március 4-7 között kelt jelentések március 12-15 között jelölték meg. /52/ A tavaszi mezőgazdasági munkák könnyebb részét jelentette az 1944. őszéről"maradt termés utólagos betakaritása. A járás községeiben öszszesen 79 871 kat. hold föld várt megművelésre 1945. tavaszán, mert 1944 őszén mindössze 5670 kat. holdat müveitek csak meg, A megművelt föld községenként 160-1300 kat. hold közötti bevetett terület volt. A vetőmaghiány a járásban búzából 140 tonna, árpából 65 tonna, zabból 200 tonna volt. A 79 871 kat. hold terület szántására a található összesen 75 traktorból 43 volt üzemképes. A traktorok üzemeltetéséhez 17 tonna petróleumra, 14,5 tonna nyersolajra, 8*9 tonna benzinre, 18,5 tonna motorolajra lett volna szükségedé készletekkel sehol sem rendelkeztek. /53/ Az alispán március 23^án jelentette a földmüvelésügyi miniszternek, hogy a bajai szovjet parancsnokságtól a tavaszi munkák elvégzéséhez üzemanyagot és igásállatokat kért.-/54/ A járásban elvégzendő és elvégzett mezőgazdasági munkáról II. számú táblázatunk ad áttekintést, amelyet több szerv összesitett jelentése alapján állítottunk össze. /55/ Az aránylag korán érkező 1945 évi tavasz a munkák mielőbbi elkezdése szempontjából kedvező volt. Azonban az egykorú visszaemlékezés szerint az ugyancsak korai és hosszantartó szárazság - június második feléig kiadós eső nem volt - sém a munkák végzésének, sem a növényzet fejlődésének nem kedvezett. Az aratás és cséplés heteiben különösen féltették a kapásnövényeket a szárazság miatt. Az aratást a zab kivételével július 25-ig mindenütt befejezték, a cséplés, pedig augusztus 7-ig az ösi|.%es községben megindult. Az eddigi /aug. ?./ cséplés! eredmények alapján közepesnél gyengébb gabonatermésre számítottak. A kevés igaerő ellenére a kukoricavetések területe mindenütt elérte az előző évit, de a szárazság miatt a hasonló mennyiségben elvetett burgonyával együtt ezekből a kapásnövényekből közepes termésre számitottak. A cukor- és takarmányrépa ültetésével és müvelésével lemaradtak, az idei terület egynegyede a tavalyinak^ mert erre a nagyon munkaigényes növényre nem tudtak kellő időt fordítani. Napraforgó, len és kender nagyon kevés van. A takarmánynövények - lucerna, lóhere, baltacim - kaszálása kielégitő terméseredményt hozott, de a termés nagy részét már fel is használták. A sajnsbozam közepes, sarjukaszálásra alig lehet számítani, a legelők pedig "lesültek" a nagy "melegben. A szőlő jó termést ígér annak ellenére., hogy a permetezéshez'kevés volt a rézgálic. A gyümölcsösök eddig közepes termést adtak. A mezőgazdasági helyzet általános megítélésében az alispán igen fontos szerepet tulajdonit a termelési bizottságoknak: "A vármegye mezőgazdasági helyzete a jelen pillanatban igen súlyosnak mondható,; tekintettel arra f hogy a szántóföldi területeknek cea* 25%-a maradt parlagon. A jövőre nézve azonban a helyzet már biztató a fennálló rendelkezések értelmében. A termelési bizottságok már minden községben megalakultak és a termelés zavartalanságának biztosítása körül
