Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

- 666 Az összesített helyzetjelentés szerint a járásban 20.4-32 hold föld szétosztását tervezték, a földigénylők száma 2299 volt. Az előirányzott mennyiségből 194-5. áprilisában 6.619 holdat osztottak ki. Tavaszi vetést 3.330 holdon végeztek. A részadatok teljesebbé teszik a képet. Csávolyon március 29-én hirdették ki, hogy "akik földet akarnak kapni, tulajdonul a földreform után, azok jelentkezzenek a községházán március 30. és 31»-én. Délelőtt és délután is lehet jelentkezni. Ma érkezett rendelet szerint a földet nem bérbe adják, hanem saját tulajdonba kapják." /Vf/ A hirdetményből kitűnik, hogy a közvéleményt kimeritően tájékoztatták a várható földreform lényegéről, arról, hogy a föld teljes egészében az uj tulajdonosé lesz.Hercegszántón április 2-án alakult meg a helyi Földigénylő Bizottság, mégpedig a "jelenlévő földigénylők" közül. A hercegszántói földosztás forradalmi ütemére jellemző, hogy a birtoklevelek kiadásával együtt 6 nap alatt lebonyolították. Pedig 6 nap alatt azt a problémát is meg kellett oldani,, hogy egyes földígénylőket a kerületen kellett kielégíteni, a községi legelőt emiatt másutt kellett kijelölni. A jelentés hangsúlyozza: Hercegszántón a földosztás "nemcsak papíron" történt meg. /4-5/ A bajai járásban a nemzetiségi megoszlás /magyar, német, szerb vagy horvát/ egyes községekben komolyan akadályozta a földreform végrehajtását. A legjobban elnyomott réteg a délszláv nemzetiség nincstelen cselédsége volt. Ezek okkal gondolhatták azt, hogy német nemzetiségű volt, vagy jelenlegi gazdáik "neheztelni" fognak rájuk, ha földet merészelnek igényelni. A múltban erős Volksbund-mozgalom exponensei elmenekültek ugyan, de az itthon maradt rokonság és a csendes szimpatizánsok jelentős ellenállást fejthettek ki. A magyarok az adatok szerint azokban a községekben, ahol jelentős német /Csávoly, Gara, Vaskút/ vagy délszláv /Hercegszántó/ nemzetiség élt, helyi összefogás alapján sem kezdeményező, sem vezető szerepet vinni nem tudtak. Csávolyon a Földigénylő Bizottságot újra kellett szervezni, a végrehajtott földreform egy részét törölni kellett,, mert egyes volt Volksbund-tagok hozzátartozóinak 10-15 hold szántót osztottak ki. Yaskuton szintén fel kellett oszlatni a Földigénylő Bizottságot, mert munkájukról nem tudtak elszámolni. Az u;j Vaskúti Földigénylő Bizottság 1000 hold uj, addig ki nem osztott Volksbund-birtokot fedezett fel a község határában, melyből a hátralévő igénylőket elégítették ki. /46/ A Volksbund-tagök vagyonának a földigénylő bizottság által történt elkobzásáról további adatunk is van: A községi földigénylő (fdzottság közszemlére tette ki a községházán a kapu alatt azon Volksbund-tagok névsorát, akiknek vagyonát elkobozták. Fellebbezést szóval vagy Írásban a helybeli földigénylő bizottság elnökénél, Ercsi Pálnál lehetett beadni, /A-?/ Csávolyon ez a határozat azt jelentette, hogy a Volksbund-tagok elsődleges és hatékony politikai elitélését a nép nevében a helyi földigénylő bizottság hajtotta végre. A fellebbezés lehetősége az intézkedés demokrati-