Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

- 662 Az 194-5. január 5-én mégszervezett járási főszolgabírói hivatal első tiszti értekezletét február 10-én tartotta meg. Ha az akadozó postaforgalom, vagy az egyébként is csak hellyel-közzel működő távbeszélő felmondta a szolgálatot, a főszolgabiró a községekkel futárszolgálat utján érintkezett. /27/ A hivatal működéséről saját iratainak hiányában csak annyit állapithatunk meg, hogy az alispáni hivatal pontos ügyintézését megfelelő munkával támogatta. Ezt az alispáni és községi iratokban megmaradt főszolgabírói kiadványok /jelentések, adatok összesítése, sürgetések^ válaszok stb./ bizonyítják. A járás községeinek lakossága 1945» január 21-én már biztos tudomást szerzett az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról. A községi elöljáróságok a kormány megalakulását elsősorban a közbiztonsági intézkedések nagyobb súllyal történő foganatosítása érdekében adták a lakosság tudtára: "... visszamenőleg is minden öntevékenység ki lesz vizsgálva" - hangzott a hirdetés, amelyben a kormány közbiztonságra vonatkozó, a községházái; kifüggesztett rendeleteire hivták fel a figyelmet. /28/ A felszabadulás utáni első hetekben - egyes helyeken a közigazgatás újjáéledésével egyidőben «•* mindenütt mégalakultak a helyi karhatalom vörös- vagy polgárőrségnek nevezett egységei. Tagjai vörös karszalagot viseltek, egyes községekben a bajai vörösparancsnokság /rendőrség/ pecsétjével ellátva. /29/ Működésükre igen nagy szükség volt, mert a régi rendszer közbiztonsági szerveinek tagjai vagy elmenekültek, vagy ha lakóhelyükön is maradtak, tevékenységüket nem folytatták. A Vörös Hadsereg katonai rendfenntartó szervei a harcoló csapatok után több nap, vagy 1-2 hét késéssel érkeztek csak meg, de ezek a lakosság ügyeivel az iratok tanúsága szerint nem foglalkoztak. A vörösőrségek kiadásait a községek lakossága önkéntes adományok, illetve az elöljáróságok által rendezett gyűjtések és kivetések utján biztosította. /30/ Az őrségek tagságát a katonaviselt férfiak közül toborozták, de a toborzott legénységen kívül mások is teljesíthettek "díjtalanul" szolgálatot. /31/ A demokratikus pártok és az általuk létrehozott nemzeti bizottságok az igen hiányos iratanyag tanúsága szerint - működésüket 194-5. január - februárjában kezdték meg, A Csataljai Nemzeti Bizottság pl. 1945. február 7-én alakult meg* Miután az iktatókönyv tanúsága szerint a Független Kisgazda Párt /továbbiakban FKgP/ január 20-án, a Nemzeti Paraszt P art /NPP/ es a Polgári Demokrata Part /PDP/ egyaránt május 18-án, a Magyar Kommunista Párt /MKP/ pedig május 25-én kezdte meg működését a községben /32/, feltehető, hogy a Nemzeti Bizottságban csak a FKgP képviselői vettek részt. A Csataljai Nemzeti Bizottság - az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint - már megalakulása napján létrehozta a képviselőtestületet és kinevezte a községi elöljáróságot is. Ez a "sietség" - összevetve a többi demokratikus párt később kezdődő aktiv működésével - már jelzi a sok helyen fellépő későbbi pártharcokat. - A helybeli mezőgazdasági munkásság, kereskedők és értelmi-