Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

- 660 A felszabadító szovjet hadsereg országosan ismert 1. és 2. számú napi parancsát, melyet a felszabadított területek polgári lakosságához intézett, a vármegye helyiségeiben is kihirdették. A napi parancsok szöveget az alispáni hivatal küldte meg a községeknek. A községi elöljáróságok dobolási hirdetmény utján és a községházákon történtkifüggesztéssel adták azokat a lakosság tudtára. A dobolási hirdetmény alkalmával előfordult, hogy a helyi elöljáróság kiegészítő szöveggel bővítette a napi parancsok szövegét. Ez a kiegészítés főleg a közbiztonságra, a termés utólagos betakarítására, vagy más helyi, fontos és sürgős feladat megoldására vonatkozott, de az a törekvés is megfigyelhető, hogy a napi parancsok katonás tömörséggel fogalmazott pontjait némiképpen "feloldva" magyarázzák meg. Ez is elősegítette annak megértését, hogy a szovjet és magyar hatóságok rendelkezései minden vonatkozásban az élet újból való megindítására törekednek. A kiadott rendelkezések egyszersmind a Horthy-rendszer bénitó szovjetellenes propagandáját is cáfolták: "... minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését ... minden kereskedelmi és iparvállalat folytassa tevékenységét ... az iskolákban kezdődjék meg a tanítás ... a templomokban legyenek istentiszteletek ..." stb. /15/ A szovjet hadseregnek és a magyar hatóságoknak egyaránt azonnali gondot jelentett a szovjet sebesültek és a magyar hadifoglyok elhelyezése, ápolása és élelmezése. A bajai kerületi kormányzó 1944. december 16—án körlevélben párnát, lepedőt kért a községektől "a Baján felállítandó 1000 ágyas hadikórház részére" - december 17-i határidővel. /16/ A Baján táborozó nagy számú magyar hadifoglyokat a bajai kórházakban és iskolákban ápolt szovjet sebesültekkel együtt a járás községeinek természetbeni adományaiból táplálták: "Elvárjuk a lakosságtól, hogy mindenki minél gyorsabban adjon, hogy hadifoglyaink meg*menthethetők•legyenek az éhhaláltól" /!/ - hirdette a csávolyi elöljáróság 1945. január 28-án. /17/ "Tejre a sebesült orosz katonáknak van szükségük. A beszállított mennyiség még nagyon kevés" - hirdették ugyancsak Csávolyon, február 2-án. /18/ A magyar közigazgatás uj és helyükön maradt régi vezetői kötelességüket felismerve igyekeztek megoldani a feladatokat. Az alispán 1945. augusztus 7-én igy számolt be a Törvényhatósági Bizottságnak a vármegyei közigazgatás 1944. október-december hónapokban végzett tevékenységéről: "A vármegye összes hivatalos értékei, a vármegye levéltára /19/ és a hivatalok irattárai túlnyomórészt eredeti székhelyükön, kisebb részben pedig a kiürítési helyeken és útközben elvesztek, illetve tönkrementek... A vármegyei, városi és községi tisztviselők az elrendelt kiürítés végrehajtása és a bekövetkezett események következtében teljesen szétszóródtak. Ilyen körülmények között a Baján visszamaradt vármegyi tisztviselőkkel az itt 1944-. október 20. napján bekövetkezett megszállás után nyomban megkezdtem a csonka vármegye hivatalainak megszervezését. E szervezkedésben kezdetben Dr. Takács Endre Baja thj. város megbízott polgármestere és a csonka Bács-Bodrog vármegye kerületi kormányzója mellett és megbízásából intéztem a vármegyét érintő hivatalos ügyeket, majd 1945- január hó 5.