Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

~ 659 r 31. A 24--30 sz. pontokban felsorolt építőanyagok egyik községben sem állnak rendelkezésre; /13/ A felsorolt adatok olvasása, értékelése és összegezése közben kitűnik, hogy a kép nem teljes. A háborús pusztulást jelző számok - nem tekintve az esetleges pontatlanságot vagy.a túlzásokat - legfeljebb értékeltetik a háború okoáta szenvadé^eket^ de azokat a maguk valóságában visszaadni nem tudják. Az anyagi veszteségek pótolhatok többékevésbé-, az emberéletek értékét pénzben mérni nem lehet. A mintegy 25 éve keletkezett iratanyagban kutatva, nemcsak a háborús károk adatai és listái kerülnek elő,,, hanem a felszabadulás utáni uj élet kibontakozásának a dokumentumai is. Á továbbiakban a felszabadulást követő első 6 hónap eseményeit mutatjuk be azoknak a forrásoknak az alapján, amelyek a tárgyalásra kerülő események közepette, azok első lecsapódásaként keletkeztek. A felszabadulás. A Vörös Hadsereg intézkedései, a magyar közigazgatási és néphata

l

mi szervek tevékenysége az élet megindlbása érdekében Budapest körül még nem zárult be a szovjet hadsereg ostromgyűrűje,- a Dunántúl nagy részében pedig még nyilas uralom volt, amikor a bajai járás 12 községe már felszabadult. A 2. ukrán front csapatai a bácsalmás-bajai vasútvonal mentén délkeleti irányból előretörve, 1944. október 20-án szabadították fel Baja városát, a vármegye és a járás székhelyét. Az ékalakban végrehajtott előretörés irányára az egyes községek és Baja város felszabadulásának időpontjaiból következtethetünk. A Bácsalmás felől, előretörő szovjet csámpátok előbb érkeztek meg délkeleti irányból Bajára, mint a várostól ugyancsak délkeleti irányban 17 km-re fekvő Felsőszentiván községbe. A Bajától délre, mintegy 30 km-re fekvő Hercegszántó Felsőszentivánnal együtt ugyanazon a napon, október 21-én, a várostól északra található, s akkor közigazgatási hatáskörébe tartozó Bajaszentistván helység október 22*-én szabadult fel. Ugyanezen a napon szabadultak még fel a következő községek: Bátmonostor, C sávoly., Gara, Katymár, Kelebia, Kiskunmajsa, Madaras, Mé^.kut, Tompa és Tataháza. Ezzel a megye felszabadulása október 22-éü befejeződött. /lV Baja és a vármegye felszabadítása a szovjet hadsereg részére azt jelentette, hogy a stratégiailag fontos bajai Duna-átkelőhelyet. a hozzá tartozó felvonulási területtel együtt /un. Bajai háromszög/ h&dibázisként használhatta fel a Budapest és a Dunántúl irányában folytatandó hadmüveletekhez.