Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai: beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól / 631–652. o.
- 646 g/ Levelezés . A rendezés és a selejtezés során a legtöbb problémát rendszerint a levelezési anyag jelenti. A már begyűjtött szövetkezeti iratokban alig találjuk meg az iktatás nyomát. Iktatókönyv vagy iktatókarton csak egy—két esetben került elő, # akkor sem az egész időszakról. Elvétve az.is előfordult, hogy az iktatószámot az iratra is rávezették. Még a legrendezettebb viszonyokat mutató batyki és bánokszentgyörgyi szövetkezetek iratkezelése is többször változott a vizsgált időszakban. Változott az iratok letételének rendje is-. Az iratok akkor sem voltak teljesen rendben, ha számsorrendben nyertek elhelyezést. Leggyakrabban azonban a levelezőpartnerek szerint rakták el az iratokat: pl. Járási Tanács, Megyei Tanács, Állami Biztositó, Nemzeti Bank, a szövetkezettel szerződéses viszonyben lévő vállalatok stb. Ez a rend, ha lehetne bizni benne, megkönnyítené a selejtezést. De előfordult, hogy a banklevelezésben találtuk meg a jegyzőkönyveket. A levelezési anyag 90-95 százalékban kiselejtezhető, a megmaradó 5-10 százalékban viszont sokszor található a szövetkezet történetére nézve értékes dokumentum. Nem selejteztük ki a földügyekkel kapcsolatos iratokat /földrendezések, tartalékföldek kérdése, földigénylések, földfelajánlások, bérleti szerződések/, a fontosabb szerződéseket /a sablonos termeltetési szerződéseket kiselejteztük/, a nagyobb beruházásokkal kapcsolatos iratokat /pl. a halastó létesitésére vonatkozóakat/, az SZTK-val folytatott levelezésben található tagnévsorokat, a patronáló ipari üzemmel való kapcsolat iratait, a jelentősebb káresetek iratait /pl. az összeomlott sertésfiaztató ügyében folytatott levelezés és vizsgálat/ stb. h/ Tagnyilvántartás: Ebbe a csoportba tartoznak a tagnyilvántartó könyvek, kartonok, kiosztási jegyzékek stb. Mindezek elsősorban a személyi ügyek intézésénél fontos források. Történeti értékük csak annyiban van, hogy valamilyen képet adnak arról, hogy a szövetkezet tagsága hogyan és milyen mértékben vette ki a részét a közös munkából, és ezért hogyan részesedett a közös jövedelemből. A tagnyilvántartó könyveket vagy kartonokat a szövetkezetek általában gondosabban kezelik, mint a többi iratukat. Rendszerint vissza is tartják, mint amire állandóan szükségük van. Ez a levéltár számára előnyös, mert a nyugdijakkal és a munkaviszonyokkal kapcsolatos ügyek nem a levéltárat terhelik.
