Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

62 •• lasztják IMgj de minden év vegén kilép a ta^ok egyharmada. 1 A: kamara élen az elnök és alelnök áll„ A tanácskozásokról kötelesek jegyzőkönyveket, a bevételekről éa kiadáaokról számadásokat vezetni

0 • A kamarák közvetlenül az osztrák ke' reakedelmi minisztérium alá voltak rendelve. Kamarai tagokká' * akik állásukat fizetés nélkül látták el - olyan, legalább* {30 éves kort betöltött egyéneket választóttak'meg

f akik legkevesebb 5 éve vezettek • egy-egy megfelelő kereskedelmi vagy ipari vállalatot.' Maga a passzív választójog kiterjedt viszont mindazokra, akik kereskedést, vagy. ipart üz• tekv A' nagyobb vállalatoknak azonban már ekkor kellő befő• l'yást' b'iztositottak«• /5<V • A kamarák igy végső fokon félig hivatalos, félig' pedig autonóm testület lettek.- Fizetést csak a titkár^és a segédszemélyzet kaphatotto

1 Bár a Magyarország területére kiadott kamarai-intézkedések fejlettség tekintetében több helyütt meghaladták az 1848* febr.- 11-án megjelent porosz rendeleteket, s az-'X8*70*/febr

:

." .24-én kibocsátott porosz kamarai törvény színvonalához' állnak közel,.. mégis van egy pont, melyben ^meszsze elmaradtak mindkettő mögött.' A* "neo-abszolutizmus" evei alatt a kamarai vezető tisztségeket' Magyarországon kinevezés •utján töltötték be.- Az 1852. április 5.-én kelt választási rendtartás több megszorítást tartalmazott jnég az eredeti törvényhez képest is.- /51/ •-Emellett az osztrák kereskedelmi miniszteri biztost - tanácskozási jog illette -meg*- /5

l

2/ •. ' A kamarák - köztük a Budapesti' Kereskedelmi és

: Iparkamara voltak a kereskedő és iparososztály le^el^'ő szervezetei a • polgári forradalom utáni korszakban.' Bármennyire

(

szomorú álla1 í--yL-i

i

^k uralkodtak ekkor az országban, a, kamarákban szóhoz juthatlak a-, hazafias törekvések is•< Magyarországon 1857-ig nem volt sza-bad választás, de, Erdélyben Kolozsvár,' Brassó, vala•' mint .a» Szerb-Vajdaságban és a- Temesi* Bánságban \ Temesvár ek_ kor is élhetett autonóm jogaival, sőt egyes helyeken a magyar nyelvet is használhatták, . /53/•• A kamarák aZ' irántuk - keletkezésük körülményei miatt - megnyilvánuló ellenszenv el.. lenére is. jelehtős tevékenységet fejtettek ki

0 » /54/ • ' A

1 Budapeati'Kereskedelmi és' Iparkamara mindjárt megalakulása után kidolgozta ügyrendjét.* E' rendtartás szerint a kama• ra- -30 rendes es 15 póttagja közül, kétharmadot a, kereskedelmi, 1 egyharmadot pedig az iparos oaafcály választott.-. Nyilvánvaló tehát'e korban a kereskedőknek a-nyugat-európai államok kama~ rai' intézményeiben is, ^főleg kezdetben oly gyakran tapasztalt • túlsúlya.' A kamarai adócenzus szerint csak a bekebelezett,' vagy' bejeg.yzett .kereskedők és iparengedéllyel rendelkező iparosok bírhattak aktiv és passziv választói joggál, de nekik • is bizonyos, cenzust kellett kimutatniok.* /55/ >• A kamara kifej'ez-etten céh

;

ellenes volt, mivel a céhrendszer ebben a kör. ban mar .elavult.. '/Képzel fogható jele ennek, hogy -1853-ban