Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 630 8- A területi levéltárak alapleltáraiból és raktári jegyzékeiből kitűnt, hogy a XVIII. század közepénél korábban keletkezett községi irat csak elvétve akad levéltárainkban. A fennmaradt anyag is töredékes és a rendelkezésre álló iratféleségek szinte községenként .változnak,, mert a községi ügykezelésre vonatkozóan a megyék jobbára csak a reformkortól kezdve adtak ki intézkedéseket. A ' , szervezetre nézve készültek utasitások s Mária Terézia az 1767. .évi úrbéri rendelkezésének IX. pontjában a birói tisztség elnyerésének módját is meghatározta. Ezek, valamint az urbáriumnak az úriszéki biráskodásra vonatkozó rendelkezései az 1832/36. évi országgyűlésen tortént törvényes szabályozásig érvényben voltak és azokat a IX. te. megerősítette és további előírásokkal egészitette ki. Meghatározta a törvény: a ko.zségi jövedelmek árverését, a kivetett adó egyénenkénti felosztását, a költségvetés készítésének kötelezettségét, az árvák felügyeletét, vagyonuk összeirását, gyámok kinevezését és mindezen feladatokban a földesúrra háruló felügyeleti kötelezettségeket. Az I836. évi IX. te. elrendelte továbbá, hogy a jobbágyoknak az ürl hatóság szolgáltasson első folyamodásban igazságot, onnan pedig a megyei törvényszékhez fellebbezhetnek. A szóbeli perek bíróságáról szóló 1832/36. XX. te.-ben kimondták, hogy a község bírája két esküdttel Ítélkezik .a lakosoknak 12 Ft értéket felül nem haladó pereiben. Az ezen értéket meghaladó, de legfeljebb 60 Ft-» ig terjedő ügyekben a földesúr, vagy törvénytudó megbízottja,, és ha az kötelességét nem teljesíti^ a szolgabíró az esküdttel Ítélkezik. A feudáliskori községi igazgatási szervezetben a feladatok kevésbé differenciáltak, ennek megfelelően az iratféleségek sem olyan sokfélék, mint a polgári korszakban. Rendezésük és felállításuk a szervezetet irányító községi tanács és a gegyző, ill. az elöljáróság - a biráskodás és adóigazgatás - köré csoportosulnak. Tekintetbe kell venni, hogy túlnyomó részt földesúri hatalom alatt álló jobbágyközs^gekről van szó, ahol a biró a közaég feje, akinek segítenek az esküdtek és a jegyző /az utóbbi szerepe mindinkább növekszik/. Ez a szervezet a községtanáes vagy az elöljáróság, amelynek tagjait a falugyűlés vagy a nagyobb, más szóval külső tanács választja. Az Írásbeli teendőket a jegyző végzi, aki rendszerint az iskolamesteri, vagy a kántori teendőket is ellátja. Az iratokat lehetőleg a bírónál a biróládában, vagy ha sok az irat, akkor szekrényekben, irattárban tartják. A .Jliaí.'őládában igen kevés irat fért el, azokat rendszerint nem is iktatták, még jó, ha egyáltalán lajstromba foglalták. 9 Mindez kutatást igényel. Egy-egy község iratainak rendezése során lehet a kérdéssel foglalkozni. E feladatot különbére el is végeztük a Tanácsköztársaság 20. évfordulója megünneplésével kapcsolatos