Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 628 észrevételeket, A Szemlében megjelent közleményékről és hozzászólásokról a Levéltári Központ utasítására a területi levéltárak muri katársai is kifejtették véleményüket. Ekkor tűnt ki

s hogy a nézetek számos ponton nem egyeznek és ezért a rendezési- és fondjegyzék-készitési bizottság együttes üléseken közös álláspontot alakított ki annak érdekében, hogy egy használható sémát tudjunk kidolgozni. A községi iratok felállítási rendje ezt kívánja szolgálni. . • Támogatta eljárásunkat az a körülmény is, hogy bár korábban számos oppidumnak, azaz mezővárosnak, kiváltságos helynek volt "levéltára", ezzel szemben még a körjegyzőség esetében is rendszerint csak "iratokról", "irattárakról" találunk említést. A községi regisztraturában keletkezett iratanyagot és őrzőhelyeiket csak igen ritkán és akkor is csak a nagy lakosságú és történeti múlttal bíró községekben nevezték "levéltárnak". Előfordult ugyan, hogy a vármegye a községek "levéltáraira" nézv<H adott ki utasítást /így a XIX. század első felében találkozunk ilyen utasításokkal/, később azonban ez feledésbe ment és csak "irattárról" tesznek említést /KÜSZ/. A polgári kori község fondhatárainak kitűzésével kapcsolatban a fentebb jelzett és vitára bocsátott közleményben kifejtettük, hogy a szabadságharc után a felszabadulással, majd a tanácsok megalakulásával kezdődik az uj periódus. Az 1871-es határ alkalmazásával kapcsolatban utaltunk arra, hogy a "községi törvények" életbeléptetésével a községek szervezete és ügyintézése"megváltozott ugyan, ami uj periódus kialakulását eredményezné, de a megyei, illetve mezővárosi séma, azaz az I871~es elválasztás a privilegizált Nagy- és Kiskun, valamint a Hajdú kerületek mezővárosainál, illetve községeinél jöhet csupán számításba. Előfordulhat ugyan az uj periódus kialakításának szükségessége más nagyközség, illetve mezőváros fondjainál is, ha azon anyaga terjedelmesebb. A hozzászólások alapján ugy döntöttünk, hogy a mezővárosok és községek iratainak rendszerezésénél a periódizálás kérdésében nem teszünk különbséget. Természetes, hogy 184-8-1871 között további periódusok képzése felesleges, mert amig a megyei, a nagyobb városi és járási igazgatásban 1854-, 1861 és I867 években változás figyelhető meg, a községi igazgatás rendjében ez alig jelentkezik. Az I944.. , illetve 194-5. évi f ondhat árral kapcsolatban azonban épp a Levéltári Szemlében közzé tett tanulmányban előadottak a hozzászólók részéről nem találkoztak egyértelmű helyesléssel. Mig ugyanis ez az időpont kifejezetten a társadalomban végbemenő alapvető változás kezdete, illetve egy korszak befejezése, a községi szervezetben, a megyei és városi, az államigazgatási intézmények szer-