Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 613 ­Egy-egy időszak iratait mennyiségüktől függően külön lapokon is nyil­vántarthatjuk. ü A Tanácsköztársaság időszakában keletkezett iratok elsősorban a leg­fontosabb iratféleségekben emelendők ki, mint a képviselőtestületi és elöljáróság! ülési jegyzőkönyvekben és az igazgatási ügyintézési ira­tokban. Ezekben érdemes jelezni, hogy a jegyzőkönyvekben a kérdéses időszakban kiknek az Üléseiről, mettől-meddig készült feljegyzések vannak meg. Érdemes feltüntetni, hogy az iktatásban és a közigazga­tási iratokban mi a helyzet. Tehát olyan esetben jelezzük az irato­kat, ahol a Tanácsköztársaság idején megalakult Munkás-, Katona- és Földmives Tanácsok a régebbi jegyzőkönyvekben és a közigazgatási ira­tokban és segédkönyveikben, esetleg egyéb iratokban is folytatják sa­ját külön nevük alatt az iratképzést 1919. március 22. és augusztus első napjai között /9/. Alább közöljük az időszakon /perióduson/ belül az egyes iratféleségek elhelyezését feltüntető sémát. A séma a nagy- és kisközségek iratai­nak rendezésénél használandó, azok mindegyik időszakában. Az állago­kat az abc kis betűivel jelöljük és az állagok megnevezését sürü sze­déssel és aláhúzással, az állagokon belül a sorozatok megnevezését ritka szedéssel és aláhúzással tüntetjük fel. Az állag jelölésére szolgáló kis betűk és az állagon belül a sorozatok sorrendjét kife­jező arab számok nem kötöttek, tehát ha valamelyik állagból nincse­nek iratok, vagy az állagon belül a sorozatnak nincsenek iratai, ugy nem "ugorjuk át" a betüzést vagy a sorszámozást, hanem megtartjuk a betüzés és a sorszámozás folytatólagos alkalmazását.

Next

/
Thumbnails
Contents