Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 611 A periódusok kialakításával a tagolódást a lehetőség szerint fizikailag is végrehajtjuk. A községek iratai tehát a tanácsok alakulásáig általában egy fondot ké- ' peznek, az iratokat pedig mennyiségüktől függőén bontjuk a fondon belül időszakokra /?/. III. Elrendezés a fondon belül A./ A feudáliskori iratok rendezése Amennyiben vannak a községnek feudáliskori iratai és azok terjedelme külön nyilvántartásukat lehetővé teszi, ugy a legszükségesebb mértékben azok elrendezésével is foglalkoznunk kell /8/. A községi ügykezelésben legfontosabbak a jegyzőkönyvek, amelyek vezetése fokozatosan differenciálódik. Kezdetben mindent ide vezettek be: a rendeleteket, a falugyülési és közgyűlési ülések határozatait., , a költségvetési és számadási ügyeket, a biráskodási eljárás során hozott Ítéleteket, ide másolták be a szolgabirótól, vagy a földesúrtól kiadott körrendeleteket, a községi tanács által írott levelek fogalmazványait stb. A XIX. század közepe felé azonban már külön kötetbe vezetik a tanácsi, illetve falugyülési határozatokat, a biráskodási és gazdálkodási ügyeket, az érkezett körrendeleteket. Az iratokat az alábbi sorrendben oszthatjuk állagokra, illetve töredékes anyag esetén tárgyi csoportokra: a

«/ A községi tanács iratai közé kerülnek a tanács /külső vagy belső/ üléseiről felvett jegyzőkönyvek és az ülések tárgyalásainak alapját képező iratok,'illetve a tanácshoz érkezett és azokra adott válaszok fogalmazványai. Ide sorolandók a szerződések, szabályzatok* költségvetések, az urbárium községi példányai, a különféle összeirások, mint a népességi összeírások, ingatlanösszeirások, jószágösszeirások, az előfogati, forspont, dézsma, úrbéri szolgáltatások összeírásai, a beszállásolással kapcsolatos ház- és istálló összeírások, katonai állítási lajstromok, rovatos adóösszeirások /dicalis conscriptiók/, végrendeletek. b./ Az elöljáróság anyagában is lehetnek ülési jegyzőkönyvek és az elöljárósághoz intézett iratok és levelek fogalmazványai, vármegyei, szolgabírói és uradalmi, illetve földesúri körlevelek, hivatalos rendeletek, hirdetmények jegyzőkönyve, különféle nyilvántartások, a köz-