Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 608 ­nem kellett fondszámot adni* minthogy a községek 1950-ig terjedő irat­anyagát eleddig nem bontottuk fondokra. Amikor tehát a községi- iratok felállitási rendjét megállapítottuk, elsősorban tisztáznunk kellett, hogy a községek iratainál mit tekintsünk fondnak és mit tekintsünk ál­lagnak. Megjegyezzük, hogy a Levéltári Szemlében megjelent emiitett tanulmá­nyunkban abból a feltevésből indultunk ki, hogy a községek iratai is a mezővárosokhoz hasonlóan levéltárat képeznek. Habár ezt az álláspontot sokan elfogadták, nem kevesen arra hivták fel a figyelmet, hogyha a köz­ség iratanyagát levéltárnak tekintenénk, s azon belül alakitanánk ki fondokat, ez a fondok számát indokolatlanul megnövelné és nyilvántar­tási nehézséget idézne elő. Ezt kerültük el akkor, amikor elvileg 1950­ig, a tanácsalakulásig mind a nagyközségek, mind a kisközségek iratait egy-egy fondnak fekintettük /2/. Mig tehát az államigazgatás egyéb szerveinek egy-egy periódusában keletkezett iratai önálló fondok /ame­lyeken belül alakitjuk ki szükség szerint az állagokat/, a község irat­anyaga a legkorábbi időtől 1950-ig egyetlen fond. Minden egyes periódus­ban - amelyekről az alábbiakban szólunk - a funkcionális szempontok a­lapján alakitjuk ki az állagokat, amelyek egy-egy periódusban állagcso­portot alkotnak. Ha minden egyes községet önálló fondképzőnek tekintünk, felmerül a kör­jegyzőség iratanyagának minősitési kérdése. A,körjegyzőségi hivatal ma­ga is önálló fondképző szerv volt;, amelynek iratai elkülönültek a tag­községek irataitól. A körjegyzőségekhez tartozó kisközségek is önkor­mányzati szervek voltak, s csak annyiban különböztek a nagyközségtől, hogy nem volt külön jegyzőjük, illetőleg a körjegyző alkalmaztatásához csupán hozzájárultak. Önkormányzati testületi szerve, azaz képviselő­testülete azonban minden kisközségnek volt, önálló költségvetéssel dol­gozott, biráját éppen ugy meghivták a járási és megyei értekezletekre, mint a nagyközségét. Habár elöljáróságának irataiból általában kevés maradt fenn - irataik egy része magának a körjegyzőségnek regisztratu­rájában található - a kisközséget önálló jogi személynek, önálló irat­és fondképzőnek kell tekintenünk. Ám a kisközség iratai semmiképpen sem szakithatók ki a körjegyzőség iratanyagából, s igy a körjegyzői hi­vatal fondja után a körjegyzőséghez tartozó kisközségek fondjai követ­keznek. Meg kell jegyeznünk, hogy a község életében bekövetkezett minden válto­zás uj fondot nyit. /Pl, Csongrád község várossá alakulásával Csongrád község iratainak fondja lezárul, s Csongrád város fondja kezdődik. Vi­szont Battonya sok más mezővárossal együtt 1871-ben elvesztette mező­városi jellegét és nagyközséggé alakult: a mezővárosi korszakban kelet­kezett iratokat elválasztjuk Battonya nagyközség irataitól./ Ha a körjegyzőség tagközségeiből valamelyik kiválik és azt nagyközséggé szervezik, ugyanez a helyzet. A kisközségi időszakban keletkezett iratok

Next

/
Thumbnails
Contents