Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A koppenhágai X. Nemzetközi Kerek Asztal Értekezlet / 593–607. o.

- 603 gához való jog stb./. Nemzetközi megegyezés alapján a szerzői jog védelmére egy Nemzetközi Bizottság működik, mely már számos ülésen megtárgyalta többek közt "a szerzői jog által védett müvek lefényképezését a levéltárak, könyvtárak, dokumentációs központok és tudományos intézmények számára". Az Unesco kebelén belül is alakult egy szerzői jogvédelemmel foglalkozó divizió, mely már foglalkozott azoknak az intézményeknek a jogaival, melyek az eredeti reprodukált anyagot őrzik. Érdemes figyelemmel kisérni a szerzői jog szakfolyóiratát is,a Bulletin du droit d'auteur-t. Sok ország mostanában szabályozta újra törvényileg a szerzői jogot és a copyrightét /a másolás, a kiadás jogát/. Ezek a szabályozások általában a levéltárakra nézve is jelentősek, s erre 1966-ban a Public Record Office egy közleményben felhivta a figyelmet. M. Bruno Meyer Svájcban a levéltári szaklapban 1964-ben és Dr. Heinz Paschel 1966-ban az NDK-ban egy levéltáros kongresszuson /Archivmitteilungen XVII.. évf. 1967: 1. füzet/ irt, illetve szólt erről a Kérdésről, Ezért nagyon helyes, hogy most már a Table Ronde is napirendre tűzte ezt a problémát. R.H. Bautier nem vállalkozik, hogy a problémákban végleges álláspontot alakitson ki. Egyelőre az egyes országokban uralkodó viszonyok elmélyült felmérésére van szükség. Minden esetre külön kell tárgyalni az állami dokumentumok és a magánosoknál, családoknál keletkezett dokumentumok kérdéseit. A szerzői jog gyakorlása az állam részéről közlevéltári iratok esetében A közlevéltárakban őrzött anyag hivatalok, intézmények működése során jön létre és a létrehozó alkalmazottnak azért nem lehet szerzői joga /kivételek vannak!/, csak annak a hivatalnak, intézménynek, melynek hatáskörét gyakorolta a funkcionárius, amikor az iratot elkészítette. Azonban az állam, a hatóság szerzői jogának elvével szemben áll a keletkezett akták nyilvánosságának elve. Ezért igen sok ország törvényhozása ki is veszi a szerzői jog védelme alól a közlevéltári anyagot és számos szakember gondolkodik igy /Lieberioh,a Bajor Levéltárak főigazgatója, aki jogász, a fent emiitett Meyer svájci levéltáros és e jelentés szerzője/. Ugyanakkor az igy gondolkodó országok egynémelyike megtaksálja a nem tudományos célokból végzett kutatásokat, s a tudományos kutatások eredményeképpen létrejövő müvekből egy, a kutatás komolyságát igazoló, példányt követel. Ugy látszik, hogy az 1956. évi angol Copyright törvény logikusabban jár el, amikor kiterjeszti a szerzői jogvédelmet a Korona levéltárának anyagára. Meg kell mondani, hogy az állam, mint a levéltári anyag tulajdonosa, s legnagyobb részének szellemi tulajdonosa is, jogosan szabályozhatja azt, hogy mit enged szabad kutatásra, minek a közzétételét engedi m

pg« Ugyanakkor az állam a tudományos érdekből történő kutatásokat meg-