Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A koppenhágai X. Nemzetközi Kerek Asztal Értekezlet / 593–607. o.
- 595 tárban. A kérdést egyébként nem a történészek kedvéért szabályozták 1* lyen értelemben, hanem a sajtószabadságról szóló 1949* évi törvény 1953. évben történt kiegészítésével kapcsolatban, amelyben a véleménynyilvánítás és a tökéletes informálás szabadságáról van szó. De ugyanez a törvény elvonja a közvélemény kiváncsisága elől azokat a dokumentumokat, melyek az állambiztonságra, a külföldi kapcsolatokra, a bűnügyekre, az állam, egyes közösségek és személyek gazdasági érdekeire vonatkoznak. Persze az elvont dokumentumok érdekelnék legjobban a kutatókat. Finnországban sincs elvileg időhatár, ugyanez az eset Norvégiában, de az iratanyag nagy része az irattárakban marad és igy nincs mód a bennük való kutatásra /elvileg 25 év múlva kerülnek Norvégiában az iratok az irattárból levéltárba/. A Szovjetunióban sincs időhatár, de gyakorlatilag csak 15 év múlva kerülnek az iratok az irattárból levéltárba és a kutatás levéltárigazgatói engedélyhez van kötve. Más országokban az iratok csak bizonyos időhatár előtt kutathatók. Ez az időhatár vagy egy történeti eseményhez kapcsolódik, vagy az évek bizonyos számában /pl. 50 év/ van megadva ugy, hogy minden évben uj levéltári anyag szabadul fel a kutatás számára. Egyes országokban a következő fix időpontok előtt szabad a kutatási Vatikán 1878; Csehszlovákia 1918; Német Szövetségi Köztársaság 1919 jan. 1.; a tartományi levéltárakban 194-5. máj. 23.; Franciaország 1920. jan. 1.; Ausztria 1926. jan. 1.; Luxemburg 1939; Lengyelország 1939; Német Demokratikus Köztársaság 1945; Bulgária 194-5; Izrael 1948; Magyarország 1945.. Egyes országokban a külföldiek számára más az időhatár, igy Magyarországon és a Német DenuKoztr-ban a külföldieknek az 1918 - 1945 közötti anyagban való kutatáshoz külön engedély kell, mig az állampolgárok az 1945 előtti anyagban szabadon kutathatnak. Sok ország elhatározta, hogy bizonyos idő múlva rátér az évek megadott száma rendszeréhez, igy Nyugatnémetországban a Birodalmi Levéltár 1975. május 23-tól 30 évben, Ausztria 1976. január 1-től 50 évben, Franciaország 1970. jan. 1-től 50 évben, Izrael 1968-tól 20-tól 50 évben /a dokumentumok természetétől függően/, Lengyelország 1969-től 25 vagy 30 évben, Csehszlovákia 1968-tól 50 évben, Magyarország 1968tól 50 évben akarja megállapítani a kutathatóság határát. Egyes országokban 50 év az időhatár, igy Görögországban, Olaszországban, Svájcban /egynéhány kantonban 30 év/, H 0 llandiában és Törökországban. Nagy-Britanniában a határév jelenleg hivatalosan 1922. és egy uj törvényben - miként Spanyolországban és Romániában is - a 30 éves időhatár bevezetését tervezik.