Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Csuka József: Anna Palarcsykowa: A hitleri koncentrációs tábor vezetősége Auschwitzban és az utánuk örökségként megmaradt ügyiratok: Archeion, 1964 / 556–566. o.

- 562 194-5• január 27-én a táborban már ott voltak az első szovjet katonák, de már a felszabadulás pillanatában sem lehetett összegyűjteni és megvédeni a hitleri bűnök bizonyítékait. Dr«Sehn biró vezetésével Krakkóban megalakult a Hitleri Bűnök Kerületi Bizottsága, az ügyiratok elpusztítása miatt azonban igen nehéz volt e bizottság munkája. így például a női tábor ügyiratait - tetemes mennyiség lehetett, hiszen a tábor majdnem 5 évig működött és 120 000 fogolynő ment át rajta - a felszabadulás előtt mind elégették, Az óriási Birkenau férfitábor statisztikájából sem maradt meg semmi, csak a Rendkívüli Bizottság mentett meg jelentős számú ügyiratot. Ebben nagy szerepet játszottak az életben maradt és kiszabadult foglyok, mert olyan ügyiratok is vannak, amelyeket eldugtak és csak később kerültek elő. Azokat az ügyiratokat tehát, amelyek Auschwitz I-ből származnak, dr. Sehn és a foglyok csoportjai mentették meg. A felszabadulás után nagy szükség volt az Írásbeli bizonyitékokra, mert a háborús bűnösök ellen perek folytak. Az auszwitzi ügyiratok sokszor szolgáltak a^háborús bűnösök perében bizonyítékul. A jelenleg működő Auschwitzi Állami Levéltár 1957-ben létesült, de az Auschwitzi Állami Múzeum már korábban is fennállt és rendelkezett dokumentumokkal. Azokat az ügyiratokat, amelyek ma az Auschwitzi Állami Levéltár gyűjteményében találhatók, szinte valamennyit a Varsói Hitleri Bűnök Vizsgálati Főbizottságától vették át. s s f Tanulmánya további részében Palarcsykowa a táborirodák fönnmaradt ügyirataival foglalkozik. Megállapitja, hogy az Auschwitzi Tábor ügyiratai az 194-1-4-5-ös időszakból származnak. Ezeket az ügyiratokat megfelelően rendszerezni kellett, hogy a tábor életéről megfelelőj reális képet kaphassunk. Mégis kevés ügyirat maradt fenn ahhoz, hogy a régi, eredeti szisztémának megfelelően rendszezhetők legyenek. Még sok levéltári munkára van szükség az ujabb dokumentumok rendezéséhez is, hiszen a végső rendszerezés - állapitja meg a tanulmány - éppen azért korai még, mert állandóan uj meg uj anyagok kerülnek elő. Ezekután Palarcsykowa a meglévő dokumentumokat mutatja be. Első helyen emliti a Hitleri Bűnök Vizsgálati Főbizottságát. Megtudjulf, hogy a Táborparancsnokságon megmaradt ügyiratokat elvileg 3 csoportra lehet osztani: 1./ a Parancsnokság parancsai; 2./ SS személyzeti káderlapok; 3. ' £ foglyokról szóló közvetlen ügyiratok /posta, szabadonbocsájtás, menekülés/.